Nyelvtudományi Közlemények 60. kötet (1958)

Tanulmányok - Ariste, Paul: A mai izsor nyelv birtokos személyragjai 5

PAUL. ABISTE Egy birtokos — egy birtok: Több birtokos — egy birtok: 1. szem.: -ni, -in, magánhangzó-nne(k), -mme(k) nyúlás + n 2. szem.: -is, magánhangzónyúlás + s -nne(k) 3. szem.: -h + magánhangzó (+%), magánhangzónyúlás (~{-n) -ssek Az izsor nyelv birtokos személyragjai kifejezhetik a birtok többesét is: Egy birtokos — több birtok: Több birtokos — több birtok: 1. szem.: -nit, magánhangzónyúlás -mmet + nt 2. szem.: magánhangzónyúlás -j- st -nnet 3. szem.: -h -j- magánhangzó -f- t -sset Ami a népnyelvben élő birtokos személyragok használatát illeti, JTJLIUS MARK csak azt a tényt állapítja meg, hogy ezek a ragok az izsor nyelvben viszonylag gyakoriak, alkalmazásukat azonban részletesebben nem tárgyalja. V. JUNUS izsor nyelvű izsor nyelvtanában a birtokos személyragokat csak mellékesen érinti.3 A

szerző megállapítja létezésüket, de csak egy példát hoz fel: Paimen ei löytdnt lehmiáákáá metsást 'a pásztor még a saját teheneit sem találta meg az erdőben'. Az izsor iskolai nyelvtankönyvek a birtokos személyragokra egyáltalán nem fordítanak figyelmet.4

Nincsenek feltüntetve e ragok még a nyelvtani gyakorlatok példáiban sem: miun veljá 'az én testvérem'; miun mama 'az én anyám'; meijen aijá 'a mi nagyapánk'; teijen kera 'tiveletek'; miun alti 'az én apám'; hánen káyttájá 'az ő vezetője'; meijen kolhoza 'a mi termelőszövetkezetünk'; stb.5

Az

izsor nyelv történeti hangtanának kérdéseivel kapcsolatban ANTTI SO VTJARVI szintén közöl egynéhány példát a birtokos személy ragok használatára.6 A Tartui Állami Egyetem finnugor tanszéke az 1956—1957. évi dialektológiai kutatóútjain új és figyelemre méltó adatokat gyűjtött össze az izsor nyelv soikkolai nyelvjárásáról. Ennek az adatgyűjteménynek alapján részletesebb áttekintést lehet nyújtani e nyelvjárás birtokos személyragjainak létezéséről. -Az izsor nyelvjárásokban elég gyakori az egyes számú 1. személyű birtokos személyrag alkalmazása, például: miun tarhán 'az én kertem'; miun hüvá lehman 'az én jó tehenem'; táltln 'nagynénim'; miun véljen oli mokköma tarkka 'az én testvérem olyan okos volt'; en OID iássdn kinoz 'én az életemben ( = soha) nem voltam moziban'; miun Katján 'az én Katim'; miun m$hén ei lázinn konzaoá 'az én férjem nem volt beteg soha'; miá ommátán söin 'én a magamét ettem (ti. a magam kenyerét)'; ómalla rahallán jüDa heiná 'a saját pénzemen kell itatni őket' stb.7

De a

birtokos személyrag el is marad-3 V. J. JUNUS, Izoran keelen grammatikka. Moskova—Leningrád 1936, 81. 1. 4 V. I. JUNUS—P. L. MAKSIMOV, Inkeroisin keelen oppikirja I. Moskova—Leningrád 1936 ; V. I. JUNUS—N. A. ILJIN, Inkeroisin keelen oppikirja II. Moskova—Leningrád 1936. 5 A

példák V. J. JUNUS —N. A. ILJIN, Inkeroisin keelen oppikirja II. című művéből vannak idézve. 6 A.

SOVIJARVI, Foneettis-áánnehistoriallinen tutkimus Soikkolan inkeroismurteesta, Helsinki 1944. 7 L.

szintén A. SOVIJARVI, i. m. 141. és 143. 1.