Nyelvtudományi Közlemények 60. kötet (1958)
Tanulmányok - Vértes Edit: Nyelvtani adalékok a keleti-chanti (osztják) nyelvjárásokhoz - 321
328 VÉRTES EDIT (203, vö. Jg.); V. ilpeldK (fordítás nélkül, az 'előtt' névutó alapszava, 116a,. vö. Vj.,Trj.). Kr. kimp3 '(talon) ulkopuolinen seinávieri | áussere wandfláche' (402b, vö. Ni., Kaz.); Ko. khnpa- (758, de Jg. keipd-í). DN. kimBéldk 'ulkopuoli; oikea puoli | aussenseite; rechte seite' (403a, vö. V.,Trj.). Ni. uítp3 '(kaupungin, kylán) metsánpuoleinen laita | dem wald zugekehrter aussenrand (der stadt, des dorfes)' (267b, vö. Kaz., O., továbbá csak ragozott alakokkal: DN., DT., Kr., Kam.); Kaz. uitpshlc '(jurtán, huoneen) perápuoli; (pöydán) taka (ovesta katsoen) | hinterer teil (der jurte, der stube); raum hinter (dem tisch; von der tür aus gesehen)' (267b, vö. O.), Ko. witpfrhk (3020); Vj. u-ijildrf 'jokinuotan rantapaá, nflTa ] uferende des flusszugnetzes' (267b, vö. Kaz.I Ó.). Külön megemlítendő, hogy mutató névmás tövéből származó határozók esetében nem a tő, hanem az -m névmáskópzős mutató-névmás kerül a felsorolt típusú összetételekbe: Trj. fomp'i 'tuo puoli, taka | jené seite, raurg. hinter etw.' (976a, vö. Kaz., O.), Ko. tom-pam (2594, vö. Jg.); fomp'ávdk [Vmi mögötti rész'] (976a). Megjegyzendő az is, hogy a táblázatunkban közölt lativusi adverbiumok közül kettő bizonyos fokig a névmásokkal mutat rokonságot, vagyis van hozzájuk tartozó -m képzős melléknévi, illetve összetételekben alkalmazható tagja a szócsaládnak; a locativusi és az ablativusi adverbium is az -m képzős alapszóból származik: DN. num 'yli-, ylinen; ylháinen, taivaallinen | ober-, oben befindlich;, ( hoch, himmlisch' (567ab, vö. Kos., Fii., C, Cs., Kr., V., Vj., VK., Vart., •[ Likr., Mj., Trj., Ni., Kaz., O), Ko. num (1388, vö. Jg.); DN. numBdiá* 'ylápuolelle | nach oben, darüber' (568b, vö. Kr., Ni., Kaz., O.), Ko. númp3 (1388); DN. num>Bé\dk 'ylápuolinen | oberer' (568b, vö. V., Trj.); Vj. nu-mast] i ['felvég(i)'] (567b, vö. Trj.); de a Szurg. nyelvjárásokban vö. még Trj. nökp'i j p*íldwri 'sain voittoa (kaupasta) | ich hatte einen gewinn (beim handel)' (567a); Jg. Lók k\nlca'3L nökpt [ ? ngkpl] pittdm 'paásin hanestá voitolle' (1365). j Trj. nini" 'ala-, ranta- | unter-, ufer-' (569b, vö. Kaz., O.); DT. niniBe* , 'alapuoli; (pöydán) etupuoli | untere seite; vor der seite (des tisches)' (570ab, j1 vö. Ni., Kaz., O.); Ko. nvmp3 (1359); Trj. nimp'áldk 'alapuoli, rantapuoli j (esim. ypMaHb:in, talon, kjián) | untere seite, uferseite (z. b. eines ufer- j walds, gehöftes, dorfes)' (570b, vö. Kaz.); Vj. ni'má-ldff '(jokinuotan) selkápáá | i dem ufer abgekehrtes ende (des flusszugnetzes)' (570a, vö. Ni., Kaz.). / A num ós a nim szóvégi -m-je minden bizonnyal azonos a mutató név- \ mások -m képzőjével (NyH.7 105, LEHTISALO, AblSuff. 386—8). Az idézett , alakokban való jelentkezése kétféleképpen magyarázható: vagy a lativusi alakok jelentésben* és alaki rokonsága alapján a mutató, névmások analó- / giájára járult hozzá az -m nem névmási tövekhez is, vagy pedig a közelre és í a különböző távolságokra mutató névmásokon kívül ősidőkben esetleg 'fel', ;' 'a partra' stb. s különböző irányokra is ,,névmás" mutathatott. RAVILA ) és FOKOS szerint (NyK. LVIII, 65) az alapnyelvben sok olyan névmás lehetett,, melynek idővel nyoma veszett. Ezeknek az eltűnt, illetve megítélésünk szerint névmási jellegüket vesztett névmásoknak maradványai lehetnek az idézett adverbiumok, s egykori névmásvoltukról ma már csak a névmási -m képző árulkodik. 5. .Az elmondottak alapján arra gondolhatunk, hogy a 2—3 tagú locativusi és ablativusi adverbiumok mellett az osztják nyelvórzék számára szűk-
