Nyelvtudományi Közlemények 60. kötet (1958)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A permi nyelvek határozói igeneveiről 275

A PERMI NYELVEK HATÁEOZÓI IGENEVEIRŐL 317 ich (vagy man) sagte: ,,Sehet!" A suon itt természetesen a niítosli szónak a jelzője és vagy 'mondó' vagy 'mondott' lehet a jelentése, '. vagyis vagy aktív, vagy passzív a jelentése. Lehetne cselekvő értelmű, mint például a következő dalban, melynek két sora tulajdonképpen a fentiek váltói, -;Zata: sinmá-no usti, hasma zuti | asmas-no vetlon eromle 'szememet is ''', kinyitottam, szemöldököm felemeltem, a mi sétáló kedvesünkre' (MUN! KÁCSI,

VNpk. 214).22

Lehet azonban szenvedő jelentésű, mint pl. az ugyan\ attól az ufai közlőtől való dalban: t'eber suon rillosin mi um sida 'mit \ den schön genannten Mádchen spielen nicht wir' (MSFOu. CII, 456). Í (Vö. WIED. Gr.2

168. lapján:

Názáret s u ön karé 'in eine N. heissende Stadt'.) Ugyancsak passzív értelemben van a suon használva GAVRILOV 196. sz. dalában (gyűjteményének 34. ]apján) (a dalra mint 42. sz. dalának változatára hivatkozik is MUNKÁCSI a VNpk. 216. és 217. lapján): öce3 HO y?TH, ge>Kbi KHCTH KHTaíí HO in y o H >Ka>KeKJibi; £HHM3 HO y?TH, I<aiIIM3 HO >KyTH WH San LU y o H JI 3 H nie3Jibi. j A dal fordítása (uo. a 100. lapon; a dal leány ajkára van adva): 'kinyitottam az ajtót, zabot hánytam a „kínai[ak]nak" mondott lud[ak]nak (rycHM, / Ha3bmaeMbiM KHTaHCKHMH), szememet is kinyitottam, szemöldökömet is föl| emeltem [azaz rákacsintottam] a leggazdagabb embernek (tkp. a leggazdagabbnak mondottnak) fiára'. (L. még MUNKÁCSI 179. dalát VNpk. 276.) \ Még a következőt kell megjegyeznem. A dalhoz csatlakozó jegyzet N (695.1.) szerint:

„ta-ni 'BOT' (er zeigt den Mádchen seine Augenbrauen, er \ winkt ihnen zu)" (ez MUNKÁCSI megjegyzése); én ehhez hozzáfűztem: „[MŰNK. 1 liest irrtümlich mani; hierzu vgl. S. 519.: mani 'MapHfl' u. BOR[ISOV]: mani 1 JiacK. [schmeich.] 'KOiue^iKa' [Kátzchen']. F.").

23 Üjra megvizsgáltam a kérdéses helyet. Muchajarov közlőnek igen gondos kéziratában tisztán olvasható a c.irill-betűs tani, és hogy így is mondotta, i így is értette, mutatja a MUNKÁCSI kezétől származó jegyzet Muchajarov kéz,' iratában: „BOTIJ (mutatja szemöldökét a leányoknak)"; ezt MUNKÁCSI a dalok !, tisztazataban (a ceruzával írt jegyzetben) így egészítette ki: ,,B0T"b: (mutatja 'i szemöldökét a leányoknak, int nekik)". I Hogy azután a tisztázatban (a MUNKÁCSI által le nem fordított dalban) í Mani szó szerepel (a tisztázatban a szó írásán látszik a javítás, vakarás), > az éppen azt mutatja, hogy MUNKÁCSI így értette a dalt: 'intettem a „cicám> nak" mondott lányoknak, (tágra nyitottam a szememet), rájuk kacsintottam \ I 22 Hasonló példákat 1.

BEKÉ (I. OK. V, 44), ahol persze meglepőnek találjuk azt a kijelentést, hogy ,,a régebbi udmurt szövegekben egyetlenegy adatot sem találtunk az -on képző cselekvő jelentésű használatára." A fenti adat sem az egyetlen. Vö. (-al végű igéből:) köskeman éwmem dzoz viwem 'das sehnsuchtsvolle Herz war traurig' (WSpr. I, 56). Erre az utóbbi példára egyébként már JEME£JANOV (92) is utalt. Az a példa, melyet JEMEIÍJANOV nyelvtanának 64. lapján idéz, másképpen magyarázható, így arra a példára nem hivatkozunk. 23 A

taúi szóhoz vö. (WICHM. WChr. 110.:) G. taú, tiú, J. taúi, J. MU. tiúi (?< *taiúi) 'siehe, siehe hier ! siehst du! da hast du!'; (MŰNK.:) S. ta-úi, tiúi, K. tiúi, téúi (= ta-iúi), Gl. taú, Uf. taúi 'íme ! íme ez ! íme itt van !'. UdmRSzl. taúi 'BOT'. L. még MSFOu. Cn, 664, BUBRICH Phon. 72. 4*