Nyelvtudományi Közlemények 60. kötet (1958)
Tanulmányok - Ariste, Paul: A mai izsor nyelv birtokos személyragjai 5
8 PAUL AKISTB fordulatokban is előfordul e rag: miks ÜD paksu parralDáz, miks ÜD sürl SÜIDÜZ 'miért vagy arcban kövér, miért vagy szájban nagy?'; miks ÜD vávü vdrálldzV''miért vagy, te vő, görbe?' Az egyes számú 2. személyű birtokos személyrag jelenléte a beszélt köznyelvben nem feltétlenül szükséges. E rag teljesen el is maradhat az összes említett esetekből. A rag jele magánhangzó-nyúlás -f- z (a következő hangtól függően lehet -s vagy -z). A birtok többesére a nominativusban a -t többesjel utal: poikdst 'fiaid', véljdst 'testvéreid'. A legéletképesebbek a mai izsor nyelvben az egyes számú 1. és 2. személyű birtokos személyragok, mivel a beszéd tevékeny résztvevőit — ego és tu — jelölik. Azokkal a személyekkel kapcsolatban, akik közvetlenül nem vesznek részt a beszédben, a birtokos személyragok jóval ritkábban lépnek fel. Az egyes számú 3. személyű birtokos személyrag főleg egyes határozókban és névmásokban szerepel: hd suvaja iisiátd 'ő sajátmagát szereti'; ha otti kirjan itselle^ilsele 'ő sajátmagához vette a könyvet'; naDo náai unissá 'a sógornő látta álmában'; kóÍD neljá tükküd mánnoD rinnalDd 'három négy darab ( = ember) megy egy sorban (szó szerint: darabok)'; üksitá poiöa oli karjaz 'a fiú egyedül volt pásztor'; suod ozraD oloiné 'egyétek meg szalmástól az árpát'. A 3. személyű birtokos személyrag használata közönséges köznevekkel ritka, pl.: túlin hánen pulmistá 'az esküvőjéről jöttem'; imelDa ha on Mari 'az ő neve Mária'; tahtoi ottd omakse pojaksé 'fiává akarta fogadni őt'; hdnen pdhá 'az ő feje'; hánen poikaha 'az ő fia'; hánen heboizehe 'az ő lova'; hánen tütterehe 'az ő leánya'. A 3. személyű rag gyakran határozókkal együtt lép fel, ahol ez tulajdonképpen már elvesztette a birtokos személyrag egyenes jelentését, pl.: ákktstd miule pánti túli 'azonnal bevezették nekem a villanyáramot'; miun mez konzaöd kerosannd ei üráhtánD 'a férjem soha, még halkan sem káromkodott'. Az élő nyelvben mégis gyakoriak azok az esetek, amikor a birtokos személyrag elmarad, pl.: hánen oma emá 'a saját anyja'; hánen átti 'az ő apja'; hánelilsel 'saját magánál'; ha peéso itsiá 'ő mossa magát'. A 3. személyű birtokos személyrag felléphet más ragok helyett is: mű oDimma kirjan itselle 'magunknak vettük a könyvet'; tu oDatta kirjan itselle 'ti magatoknak veszitek a könyvet'; mdn kohalldn láBi metsán mellett man kohallá láBi metsán 'egyenesen az erdőn keresztül megyek'. Mint már előbb említettük, a birtokos személyragok csak szórványosan lépnek föl, és épp ezért elmaradhatnak, illetve felcserélődhetnek. A nominativussal kapcsolatban áz egyes számú 3. személyű birtokos személyrag kifejezheti a birtok többesét is: hánen tüttáreheD 'az ő leányai'. A rag jele magánhangzó-nyúlás. A nominativussal kapcsolatban a rag a h -f- magánhangzó alakban lép föl. A többes számú birtokos személyragok igen ritkák. Többesszámú 1. személyű birtokos személyragot e sorok szerzője csak egynéhány esetben jegyzett föl. Különben ennek a ragnak két formája van. Venakontsu és Saari falvakban e rag -nne alakja lelhető föl: mü pezemmá itsiátánne 'mi mossuk magunkat'; tüttárenne ella linnaz 'a mi leányunk a városban lakik'. Az e kérdéssel foglalkozó szakirodalomban az 1. személyű -nnek birtokos személyrag csak Hevvaa tájszólásából van följegyezve.11 De ahogy a tényleges anyagból kitűnik, e rag fellép Soikkola tájszólásában is. Egyes falvakban a -nne raggal párhuzamosan a -mme rag is használatos, mint a gyűjtött anyag is 11 J. MABK, Die Possessivsuffixe 84. és 96. 1.
