Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)
Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Szamojéd jelzős szerkezetek 46
SZAMOJÉD JELZŐS SZERKEZETEK 49 der Tundra' (295); pzl'l'eőp tirjjrjü 'die Hálfte [sind] Renntierspuren' (299); BZ. tln %ar"n tln 'die Renntiere [sind] meine eigenen Renntiere' (289); Kan. numdv %§0 "no 'die Luft [ist] still' (234); májéi" j3öér {3v, t'ét'éi 'ohne Zeit [ist es] schlimm, kait' (216—7) stb. stb.2 A rendelkezésünkre álló szövegekből azt látjuk, hogy a nom'nális mondatszerkesztés a déli szamojéd nyelvekben is megvan, bár használata nem olyan gyakori, mint a nyenyecben: szelk. (CASTR.) áipan m%t pite 'das Haus der Ente [ist] das Nest', tápén m%t p5 'das Haus des Eichhorns [ist] der Baum'; and Söle gumen mát 'das Boot [ist] des Samojeden Haus', Söle gumen porgot atd-kob 'des Samojeden Kleidung [ist] die Renntierhaut', cuez mundér] imi 'die Erde [ist] aller Mutter' (Wb. Anh. 396). E szerkezetek közül némelyik (i. h.) létigével is fel van jegyezve: Sipan mit, pitét ér\a, töLpen m%t p5t er/a (A pitét és a pöt alakokban a 4 elem sg. 3. sz. birt. sz. rag). CASTRÉIST szelkup szövegeiből is idézhetünk példákat: perga gup ali lamieká gup'1 . '[isb er] hoch oder niedrig?' [magas ember vagy alacsony ember?] (309),- sógor mog(o) pol-mükt 'hinter dem Ofen [ist] ein Holzhaufen' (313). DONNER kamasz szövegeiben szintén találunk adatokat a nominális mondatszerkesztésre: let i'go 'seine Gráten [sind] viel' (88); d? tíi 'er [ist ein] Knabe' (98); kdbdo '[ein] Mádchen [ist sie]' (i. h.), "ni", m4a, "ei ko'bdo" 'Knabe, sagt er, kein Mádchen' (i. h.), giien bwz*Ji Vo ist dein Mann?' (163); gipn tan uiaA 'wo ist dein Fleich' (i. h.) stb. Nominális állítmány van a 3, 6, 10, 21. számú kamasz találós kérdésekben (85 — 6). Bizonyos állapot érzékelésének — RAVILA példáját idéYve (Johdatus kielihistoriaan = Bevezetés a nyelvtörténetbe, 66) — a mai finnben nyelvi kifejezése lehet egyetlen szóból álló mondat: Sataa 'esik'. A sataa szó történeti szempontból azonos a satava igenévvel, tehát a szóban levő nyelvi kifejezés eredete szerint egytagú nominális mondat. Ha pedig — RAVILA egy másik példáját idézve — a finn horgász egy hal horogra kerülését így jelenti be társának: Kata! 'hal', ez a nyelvi kifejezés éppen olyan egytagú nominális mondat, mint a Fecske! felkiáltás, amellyel a magyar ember üdvözli tavaszszal az első fecskét. A finn Kala! magyar Fecske! típusú egyetlen szóból álló mondatok a legősibb mondattípúst képviselik: az egytagú uráli mondatot, amelyben egybeesett az állítmány és a mondat (vo. RAVILA i. huj. Az uráli nyelv egy bizonyos ősi állapotában, az uráli alapnyelv állapotát jóval megelőző korban, ezek az egytagú mondatok, — BÁROZI (Bevezetés a nyelvtudományba 72) terminológiája szerint szómondatok vagy ősmondatok — nem tekinthetők mai értelemben vett nominális mondatnak, mert az uráli nyelv akkori állapotában a szófajok még nem különültek el. Nem volt külön substantivum, adjektivum és verbum, hanem csupán neutrális szó. Egy ilyen mondatban, mint.pl . Tűz! — BÁRCZI szavaival élve — ,,a tűz hol igeféle volt: 'ég', hol melléknév: piros; 'meleg', hol pedig főnév: 'lobogás, láng, tűz' " (i. h.). Erinek a praeuráli nyelvi állapotnak emlékei a mai uráli nyelvekben a semmiféle képzőalemst nem tartalmazó ún. elsődleges nomen-verbumok, a fagy, les, nyom típusú szavak.3 2 HAJDÚ PÉTER hívta fel a figyelmemet arra, hogy PitOKOFJEvnek a Jaziki i piszjmennoszty narodov Szevera I. kötetében közzétett nganaszan és enyec nyelvtanában is. lehet ilyen példákat találni (1. 74, 84, 90). ^ A finnugor nyelvek elsődleges nomen-verbumaira vonatkozó fontosabb források magyar: BUDENZ : NyK. XVIII, 303 -4 ; SIMONYI : Nyr. XXXVIII, 241 ; MELICH 4 Nyelvtudományi Közlemények LIX.
