Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)
Kisebb közlemények - Vértes Edit: A magyar „holmi” déli-chanti megfelelőjéről 179
180 VÉRTES EDIT (= K.) tö'w matd %Q't3 ar ta'jt 'hánellá on 'kaikenlaista tavaraa 1. omaisuutta'. Az összetéter tagjai külön-külön is kimutathatók a déli-chanti nyelvjárásokban. Az első tag FD. mai 'miká, mitá, ITO | was', AD. mdi (KT. 495a), a legjobban ismert déli nyelvjárásban az irtisiben( = I.) mi, mei 'was? welcher?' {PATKANOV—FUCHS, Laut- und Formenlehre der süd-ostjakischen Dialekte, •89).1 A Cs. nyelvjárásból — feljegyzések hiányában — sem az első, sem a második tagra nincs külön adatunk. A Kos., Kr. és a K. nyelvjárásban a md- tövű kérdő névmásnak másik származéka az összetétel első tagja: Kos. mdtá,, Kr. md-tá 'kuka, miká | wer, welcher' (KT. 497a), K. mdtá' 'miká? | welcher? was für einer?' (PAAS—DONN. 1219); összetételekben más végvokálissal vagy végvokális nélkül is előfordul: Kos. mdtsir 'KaKofó | was für ein' (498a) Kr. mrtdkem 'montako, CKOJibKO | wieviel' stb. (497b), K. mdtdktm 'kuinka paljo? niin paljo kuin | wieviel? soviel wie' (PAAS.— DONN. 1219). Az összetétel második tagját — tehát nem a névmástövet, amely az egész chanti nyelvterületen él — az összetételekben szereplő alakhoz hasonló változatban csak a FD.-i és a Kr.-i nyelvjárásból közli KARJALAINEN: FD. Xpj)3, Kr. %Qt3. Egyik adathoz sem csatlakozik fordítás, de a közölt példamondatokból (FD. goD§ iduápm »minká miná sille mahdan« (t. m. s.) j »was kann ich dazu?« (od. dgl.); Kr. xöts iduáidm tamvts 'mikáhán minulle túli sellainen (ettá esim. kadotin jtkin) | wie" ist es denn gekommen (dass ich z. b. etw. verloren habé)?'), továbbá a 'was' jelentésű vachi és obdorszki adatokból, amelyeket a szótár ugyanabban a szócikkben közöl, a FD.-i és a Kr.-i névmásoknál szintén kb. 'was' jelentésre következtethetünk (367a). A ^-kezdetű kérdő névmás kezdőhangja összetételben és intervokális helyzetben, más szavak szókezdetéhez hasonlóan könnyen zöngésülhet, vö. AD.: diyoiDen ['senki'] (281a), e'iyaDan ['ei missáán, -stáán j nirgendswo, -woher.f ] (367b) d-iyaDa" ['HHKVAS j"nirgendswohin'] (366b). ,,A holmi magsak még a palócságban kap magashangú ragot: holmimét Nyr. 20 : 24 (Mátyusföld)", írja SZABÓ SÁNDOR (Nyr. XLI, 206), s ezt azzal indokolja, hogy ,,az összetettség érzete" még nem homályosult el ennél a vegyes hangrendű szónál. A NySz. adatai — holmiján (TÓTFALUSI KIS MIKLÓS), holmiét (SZALÁRDI JÁNOS) — arra vallanak, hogy a XVII. század írói sem érezték még egybeforrottnak az összetétel tagjait. A készülő Akadémiai Nagyszótár gyűjtésében mintegy 50 példa található (1766—1899), amelyben magashangú rag járul a holmi szóhoz. Érdekes, hogy egy-egy adatnak 1789-ben hol-miket, 1808-ban hol midet az írásmódja (vö. CHÁZÁR ANDRÁS: Törvény-Rend, 71, HOLOSOVSZKI IMRE: Lelemények, 35).2 Hasonló módon a chanti nyelvérzék számára sem lehet még az összetétel nagyon szoros; erre vall, hogy a tagok külön-külön kapnak birtokos személyragot: sg. 2. személyű raggal ilyen Kr. md-tengp-ten, mdtenpcoten (361b, 498a), továbbá a valószínűleg sg. 3. személyű md-tit^&tit (uo.). Az összetétel személyragos formában a PAAS. — DONN. szótárban is megvan: K. sg. 3. mdtvt XQtvt, duális l.mdte-mdn goté-mdn (1221). A birtokos személyragnak az összetétel mindkét tagján való Kitételére több finnugor nyelvből ismerünk példákat. 1 A FD.-i nyelvjárásból is sok példát lehet az di ^ % váltakozásra idézni : 9-imQ-nü%3, lm9DÖÍ3 'ei mitáán j nichts' (9b); a-j/őja, i'goia^'ei kukaan ; HHKTO | niemand' (9a) stb. Arra'is akad példa, hogy a gyakrabban aj-alakú előtag az egész demjankai nyelvjárásterületről csak i-vel van feljegyezve: ímattdtna (498b). 2 Az összetettség egyes nyelvjárásokban erősebb, mint az irodalmi nyelvben vö. hummi, hommi, humi (MTSz. [hun-mi] a.).
