Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Kisebb közlemények - Vértes Edit: A magyar „holmi” déli-chanti megfelelőjéről 179

A magyar holmi déli-chanti megfelelőjéről A magyar holmi szó ma is elfogadott etimológiája (vö. SzófSz.) a CzF.­ból származik, bár más módon is próbálták magyarázni. VÁMBERY (NyK. VIII, 152) a csagatáj, ujgur kajuma, kaima 'holmi' szóval vetette egybe, s ezt az egyeztetést BUDENZ (NyK. X, 83) VÁMBÉRY helyes vagy egyelőre helyesel­hető egyeztetései között említette, de azzal a módosítással, hogy egy haj kérdő névmástövet és egy ma 'auch' jelentésű szót vesz az ujg. kajuma alapjául. SZILASI akadémiai székfoglalójában a magyar szó első tagját a vogB. %öl 'áldás, jólét' jelentésű szóval azonosítja, s úgy véli, hogy az összetétel "második tagja a félreértett etymologia folytán került hozzá" (Adal. a fgr. palát, mással­hangzók tört. 16). GOMBOCZ (NyK. XXXIV, 462), SziLASit bírálva, nem látja indokoltnak egy 'áldás, jólét' illetve 'vagyon' jelentésű, m. hol szó kikövetkez­tetését, sem pedig annak feltevését, hogy ezt összecserélték az 'ubi' jelentésű­vel; ehelyett, minthogy szerinte a szó eredeti jelentése valószínűleg 'egy s más' volt, CzF. magyarázatát fogadja el, amely szerint "HOLMI, (hol-mi) . . . Némely mi, némely dolog, egy-más (egy és más v. egy is más is), többféle v. többnemű együtt; valami". CzF.-hoz csatlakozott a NySz. is, mert a szót a mi össze­tételei (akár-mi, ilyen-mi, né-mi. stb) közt tárgyalta. CzF., a NySz., GOMBOCZ és BÁBCZI felfogását déli-chanti analógiával is meg lehet támogatni. Ugyanennek a két kérdőnévmásnak összetétele — bár fordított sorrendben, mint a magyarban — 1. 'quidam', 2.. . . 'res variae speciel' jelentéssel (vö. NySz.) több chanti nyelvjárásból kimutatható. A magyar szó 2. jelentésének és az osztják nyelvjárási szavak jelentés­tartalmának azonossága leginkább KARJALAINEN—TOIVONEN következő pél­dájából világlik ki: krasznojarszki ( = Kr) md td x p t 3 hpma xopma hpdtta '(pitáá) koota rihkamat koompaan, tukkuun (harv.) | seinen kr a m mehr zusammen- (haltén) legén, in einem haufen sammeln (selt.)' (957a) (én ritkí­tottam). A kérdéses szót, még speciálisabb, szűkebb jelentéssel közli a szótár a felsődemjankai ( = FD.), az alsódemjankai ( = AD.), a csesznakovoi ( = Cs.) és a koselevoi (= Kos.) nyelvjárásból, a már említett Kr-i nyelvjárásból pedig az említetten kívül más jelentéseket is nyújt. FD. mlyoBa" 'vaatteet, jionoTb, JionoTbé j kleider' (361b). mvyona"', mi'roDa:, mi£oBa- 'vaatteet, puku; jionoTb, JionoTbe, ou,e>ma, ruiaTbe") kleider, anzug' (497a); AD. mü^yŐDe" 'vaatteet (coll.) [ kleider' (361b, 497a); Cs. md'igota 'vaatteet | kleider' (4*97a); Kos. mdDd£0D3 'vaatteet | kleider' (498a); Kr.^mafo/ofe 'tarvekalu, -kapine, tavára, rihkama | bedarfsartikel, gerát, ware, kurzware' (361b), 'evástavarat„ tarviskalu, kapine, tavára, rihkama, kampsut (astiat, tulitikut ym.) | mund­vorrat, gerát, ware, plunder, siebensachen (gefásse, zündhölzer u. a.)' (498a). Ezenkívül idevonható még a következő adat: (PAAS.— DONÍT. 1221) kondai 12*

Next

/
Thumbnails
Contents