Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Tanulmányok - Loványi Gyula: A Magyar Nyelvészet 3

A MAGYAR NYELVÉSZET 15 A program harmadik pontja (I, 1) meghatározza, hogy nyelvtudományunk kötelessége nemcsak a magyar nyelvnek, hanem a ruménok, a kárpáti és a déli szlávok nyelvének művelése, de munkálkodnia kell a nemzetiségi töredékek, pl. az örmények és a cigányok nyelvén is. A már említettem 1855. évi 2. füzet címlapja összefoglalja és részletekkel kiegészíti a tervet. Az urál-altaji nyelvészet köréből általános és nyelvtani fejtegetések mellett foglalkozni kíván a népek őstörténetével, mondásaival^ hitregéivel, közmondásaival stb. — A klasszikus filológia terén tanulmányokat szándékozik adni ennek a tudományágnak a fejlődéséről, különösen azokról a munkákról és vizsgálódásokról, amelyeket a külföld nagy erővel folytat. — Értekezni kíván a tanítás, a tankönyvek ügyével és az iskolával összefüggő más gyakorlati kérdésekkel is. — Nagy súlyt vet a könyvbírálatra. Részint ismertetni, részint bírálni fogja a megjelent műveket. — Idevon történeti és más. tudományos munkákat is, ha Összefüggnek a nyelvészettel. Az Akadémia Nyelvtudományi Osztálya 1856. július 14-i ülésében (AkadErt. 1856 : 400) jóváhagyta a Nyelvtudományi Bizottmány már említett javaslatát a folyóirat 50 példányára való előfizetés dolgában. A javaslat megokolása kinyilvánítja ,,a magyar nyelvvizsgáíás általános fontossága mellett s különösen annak jelen mozgalmas stádiumában égető szükségét egy nyelvészeti időszaki közlönynek, milyennek alapítása főleg az Akadémiára néz mind eredete, mind törvényes rendeltetésénél fogva ... a Bizottmány az Osztály figyelmét a Hunfalvy Pál által megindított Nyelvészetére kérte ki, mely tudományos iránya, tartalmassága s hivatásos vezetésénél fogva rövid fennállása óta is már üdvös befolyást gyakorol nyelvtudományi fejlődésünkre . . . venné pártolás alá [a Magyar Nyelvészetet], s ezt annál inkább, mert a munkás kiadó . . . annak körét a klasszikái s altáji nyelveken kívül az indoeurópai nyelvcsalád más nyelveire is kiterjeszteni szándékozik, s ezentúl is minden színezetű véleményeknek szabad tért nyitni". Az Akadémia Nyelvtudományi Bizottmányának javaslata HUNFALVY kiegészített terveinek helyeslését, velük való azonosítást jelenti, ami annál is inkább latba esik, mert abban az időpontban történt, amikor már egy évfolyam a nyilvánosság elé került volt. 8. HTJNFALVY hívó szavára fölsorakozott a Magyar Nyelvészet mögé dolgozótársul majdnem mindenki, aki nyelvészeti munkálkodás tekintetében számba jöhetett. Ehhez a lelkes, derék csapathoz csatlakozott egy külföldi, de csakhamar magyarrá vált fiatal nyelvész: BUDENZ JÓZSEF. Távoltartották magukat — nem voltak sokan — azok a nyelvészek, akiket elvi ellentét választott el a folyóirat programjától, így CZUCZOR GERGELY, FOGARASI JÁNOS, jóllehet a szerkesztő minden tudományos fölfogás nyilvánítására helyet adott. Ezt mutatja az is, hogy az első évfolyamban MÁTYÁS FLÓRiÁNnak egy nagyobb értekezése jelent meg. Az I. kötet a szerkesztő cikkei mellett kilenc dolgozótárs értekezéseit foglalja egybe. Ezek a dolgozótársak: FÁBIÁN ISTVÁN, HALDER KONRÁD, MÁTYÁS FLÓRIÁN, PHILOFENNTJS,38 RIEDL SZENDE, ROSTY ZSIGMOND, TELFY JÁNOS, TORKOS SÁNDOR, 6. 8. 9.38

A további kötetek új dolgozótársai: II. kötet: 38 Az írói álneveket és a jegyet nem sikerült megoldanom.

GULYÁS PÁL : Magyar írói álnév lexikon nem ismeri őket. ;