Nyelvtudományi Közlemények 57. kötet (1956)

Tanulmányok - Lakó György: Északi–manysi nyelvtanulmányok 14

70 LAKÓ GYÖKÖT kpe felkelni. É. (VNyj. 16) nqn%. Szo. n^x- (215—6). ír. HOX-nopil, nupdl -nak, -nek; -hoz, -hez, -höz; ápan n. bölcsödhöz. (A). höpil, nőpel.lSi. nüpel. Szo. nu^pH (347) náfirvm gyerek hah kenyér. É. nan. Szo. (12) hah ne fir csikó. É. nawér csikó, newér borjú. Szo. (5) rófe

/Sr

' Füllen, (ST. 267) hewr. ír. neebip héelum nyelv (Zunge; Sprache); máhsi neelmdl gasi tud .manysi nyelven. É. helm. Szo. nsl^m in la négy. É. hila. Szo. (48) hVty iiör hegy, hegység; Urál hegység n°öturj kfte segíteni hólol(o)(¥ nyolc. É. (ÁKE. 606) hollqu, (M.—Sz.) hallaw, (NyK. XXV, 277) hala-lu. ír. HénoAoe öfi(d)ltit -ról, -ről. ír. oebumum o, 06, 060 Vö. "fiil vég (KOHeu) oj,ka férfi. É. 'ajka. Szo. (94) %<j "lunkfie 1. ö?lur)kpe filupsa élet ö^ííZ (r i t k.) oldalborda «s 1. <W őma anya, mama (gyermeknyelvi). ír. OMÜ Maivia .'' öntolofi' kilenc. É. ontollou, (ÁKE. 562) antéllau. ír. onmoAoe öhsunkfie van (vkinek) (HMeTb.). E. imsi. Szo. (82) r>ns- habén bolunjcfie, nlunkfíe lenni; élni, lakni ons (OQS, n

s), "s

is, szintén. E. ás. Szo.^-z wieder (62) pi$l falu. É. paul. Szo. (72) püfil pákcp cirbolyatoboz. Q.pakw. It.nüKe pikytepine magtörő holló (poH>i<a). É. (VNGy. III, 205) pákw-tepi-né „tobozevő nő" (magtörő holló). ír. nanemdnum • * palt -nak, nek; -hoz, -hez, -höz. E. pult. Szo. paÍD, palt (212) '• .pasa : p. filen! légy üdvözölve! E. paéá üdvözlet; búcsúszó. ír. naCH •&MH 3ApaBCTByH,-Te: .. , v paáalaxtur]k^E köszönni (vkinek)y üdvözölni. É. pasálayii paturjkfis 1) válni, lenni vmivé 2) kezdeni; fiáytal pa ül elfáradva („erőtlenné válva") pilurjkfie félni, megijedni pinurjkfie tenni, helyezni; feltenni piéma levél ply fiú. É. p\\ (ÁKE. 274) pV. Szo. piy (343) ply kfte fiúcska. E. pikwé. Szo. piyc

* kpe (62, 252) piyris, piyris fiúcska. E. pfaié. Szo. ' piyris "stb. (253, 216, 221) plán terv plösvt', plösacH tér pora idő; tá porát akkor. É. pora, por idő. Szo. pőy

'H%

(136). ír. nopa potáta, pötSta posta potétatön postás, levélhordó pűplunkfie fürödni. É. puli. ír. nyenymuee pufiur\kfie, pufiun^kPs fogni, tartani. É. pnyi, pűyi, püwi. Szo. (170) pufippumvs érdekes; vidám. E. pomés kedves; pümas mulatság. ír. nyMüCb HHTepecHbift (I) punk fej (II) purjk fog ; 3yo~' pustay : pusta yl jjlur\ kfte egészséges lenni. Vö. É. pus ép pussn mind(nyájan). É. pusén egészen; mind. Szo. pust

sn

(210) allé rakcp eső; rakun jospesufi megáztunk az esőben; ray

k

u

t kon ul kfiaUn! esőben ne menj ki! É. rakw. Szo. raku (330), Ráau

(358) ra lepi esik az eső. É. rakwi. Szo. mofii (329) rottiy csendesen, nyugodtan, békében. Vö. ix. pom CMHpHblH rüpitarjkfíe dolgozni. Szo. (118) HüpiD-sap lustaság, tunyáság, restség (jieHb). ír. cae jieHbv sáp, sáp sok. É. sav. Szo. sáp (362), sáu (357), sáp (255); ST. (249) sáw