Nyelvtudományi Közlemények 57. kötet (1956)
Tanulmányok - Lakó György: Északi–manysi nyelvtanulmányok 14
36 LAKÓ GYÖRGY ALAKTANI VÁZLAT Névragozás I. Főnevek A főnevek egyes szám ban (egysz.), kettős szám ban (ktsz.) és többes számban (tbsz.) ragozódnak. Az egyes számnak külön jele nincs. A kettős szám jele: -y- (-y-). A többes szám jele: -t. Az eseteket és az esetragokat az alábbi felsorolás mutatja.1 Nominativus2 (OCHOBHOH): — Locativus (MecTHbiM) : -t Lativus (HanpaBHTejibHbiH): -n Elativus-ablativus (HCXOAHWH) : -ndl, -ntl Translativus3 (npeBpaTHTenbHbiH) : -y (-y) Instrumentalis-comitativus (TBopHTeJibHbiH) : -l, a kettős számban és a birtokos személyragos paradigmában: -tdl, -ül. Külön tárgyeset (accusativus) nincs. Accusativusi funkcióban a nominativus használatos. A kettős szám ban és a többes szám ban az esetragok azonosak az egyes számú esetragokkal (kivétel csak a ktsz. instr.-com.). A kettős szám és a többes szám ragozása úgy történik, hogy az esetragok a kettős szám, illetőleg a többes szám jelével ellátott tőhöz járulnak. A tő rendszerint azonos a nominativussal; a nyelvtani végződések (számjelek, esetragok, birt. személyragok, képzők) előtt általában nem szenved lényegesebb változást. Az egytagú, mássalhangzón végződő szavak tőmagánhangzója nyílt szótagba kerülve rendszerint egy kissé megnyúlik, pl. kol 'ház': kol^m 'házam', kolanum 'házaim'. Példák egyéb tőváltozásokra: mánsi 'manysi': translat. mánsi-j-iy; pák<p 'cirbolyatoboz': loc. pakut, translat. pakfíiy; látdt) 'nyelv': instr.-com. latrjdl; néelum 'nyelv': instr.-com. ne n élnidl; janiy 'nagy': adv. janydé; ayikfte 'leányka': ayikem 'leánykám' stb. L. még a paradigmákat. 4. Abszolút ragozás éköla iskola; mánsi manysi; pákcp cirbolyatoboz Egyesszám Nom. Sköla mánsi pák(p Loc. Skölat mánsit pákát Lat. Skölan mánsin páku n Elat.-abl. ákölandl mánsindl pákunü Translat. Skölay mánsi jiy pákfiiy Instr.-com. skölal mánsil pókul 1 Gyakorlati okokból közlöm a KOMBANGYEJEVA szótárához csatlakozó nyelvtani vázlatban használt orosz nyelvi elnevezéseket is. 2 Helyesebben alapalak. 3 Birtokos személyragos alakokból nem használatos.
