Nyelvtudományi Közlemények 57. kötet (1956)
Tanulmányok - Lakó György: Északi–manysi nyelvtanulmányok 14
34 LAKÓ GYÖRGY k-t hallottam, pl. kol 'ház' ~ Szo. kol (29), (ST. 248) kól; kon 'ki; kint', kos '(ha)bár'. Amint már STEINITZ (265. f., 49. jegyzet) utal rá, az északi-manysiban tehát a MUNKÁCSI és KANNISTO tanulmányútja közti időben kfio > ko hang változás ment végbe. A k{3 ha nem o követte — megmaradt, pl. kfialwr}kfie: kon-k. 'kimenni* ~ E. kwali. 2. Az olyan szavakban, amelyekben MUNKÁCSI % és k után w-t jelöl, KANNISTO (FUF. VIII, Anz. 198) szerint nincs a szóvégen w, csak a % és k labializáltan hangzik. Én a kérdéses helyzetben bilabiális zöngétlen spiránst (<p) hallottam és jelöltem. Minthogy az ilyen helyzetben a manysi irodalmi nyelv is jelöl valamilyen labiális spiránst (e-vel), ebből is az következik, hogy a % és k nemcsak labializált ejtésű, hanem e hangokat ma már valóban labiális spiráns követi: a % és k labiális ejtése következtében utánuk y sarjadékhang fejlődött. Példák: ake = a\kcp 'egy'; nane = pakcp 'cirbolyatoboz'; pane = rak<p (É. rakw; Vd. 330 Szo. raku) 'eső'. 3. Zöngés mássalhangzók zöngétlenné válása. — KANNISTO hangjelöléséből az látszik, hogy a szoszvai nyelvjárásban a zöngés mássalhangzók zöngétlenek előtt vagy után részben vagy egészben sokszor zöngétlenül hangzanak (vö. Vok. XIII—XIV.). De — hacsak nem következetlen jelölésről van szó — ez a zöngétlenné válás mégsem általános, vö. Szo. (200) py,(lt'stechen, stossen', (121) py,(ttuB 'FischgabeF. Az én megfigyeléseim szerint a fi szóvégen mindig elzöngétlenedik (eleinte 99-nek jelöltem). Szó belsejében zöngétlen mássalhangzó előtt a fi mindig, a y pedig általában elzöngétlenedik, pl. jofie tur) c kfie 'venni, vásárolni',, jiifi'to'turjkfie 'behoz, -visz', üfi'si 'nővér'; nleyt (~ "leydl) 'vannak'. Valószínű, hogy a zöngés mássalhangzóknak zöngétlenek előtt történő elzöngétlenedése jóval általánosabb, mint ahogy én jelöltem. 4. Szórványos jésülés: n > n figyelhető meg i után, pl. É. lowinti, Szo. (Vd. 263) lófifiintarjuGfie 'zahlen', Szi. lo'fiintarjkfie ~ lö'fiintarjkfis 'olvasni'; É. müyinti, Szo. (32) möfifiino- ~ Szi. mofiintarj kfie 'nevetni'. 5. Néhány esetben t előtt y > i változást jelöltem, pl. pakfiiit, pakfiiitil <*pükfiiyt, *pákfiiytU (ktsz. loc, ill. instr.-com.; pákcp 'cirbolyatoboz'); jwleit < *jay ley't 'járnak'. Mondatbeli kapcsolatokban a szavak hangalakja sok tekintetben módosul. Néhány, mássalhangzók körébe vágó gyakori jelenségre alább említek példákat. a) A szó kezdőmássalhangzója előtt sarjadékhang fejlődik, pl. náfirvmtj^sak^lrptijenm 'a gyerekeket nagyon szeretem', ürokt tjuipalt 'tanórák után', fio^rtJtsör\ydst (< fiö^rt jór/ydst) 'az erdőben játszottak', úrokt^ tan syitql tynléy't "é tsómsajcy güntléy't (< . . ."é jómsajcy . . .) 'az órán csendben ülnek és figyelmesen hallgatnak'. b) Intervokalikus helyzetbe kerülő mássalhangzó ikerítődik.. Pl. sáj^jájeyu m (< sáj áj&yum) 'teát iszom'.
