Nyelvtudományi Közlemények 57. kötet (1956)

Tanulmányok - Fodor István: Alanytalan mondatok a mai orosz nyelvben 160

ALANYTALAN MONDATOK A MAI OROSZ NYELVBEN 167 lógiai jellegének alapos feltárása, továbbá — az anyag természetétől függően — más nyelvészeti diszciplinák, (lexiko-szemantikai, fonetikai stb. vizsgálatok) igénybevétele. Az alanytalanság kérdésében, mint már eddig is láttuk, a jelentésnek van döntő szava, hangtani problémák nem jönnek számításba. Ezért anyagunkat külön morfológiai, lexiko-szemantikai és végül szintaktikai szempontból fogjuk osztályozni és megvizsgálni. Morfológiai szempontból az alanytalan szerkezeteket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: A. IGÉK 1. Személytelen cselekvő igék a) Tárgyatlan igék a) vonzat nélkül vagy accusativus vonzattal: ceemaem, Mop03um, 3Ho6um fi) genitivus vonzattal: xeamaem, Hexeamaem, docmanem { b)

Tárgyas igék infinitivus kiegészítővel: nodoőaem, mdAejtcum, cAedyem 2. Személyes cselekvő igék személytelen használatban a) Azonos jelentéssel a) vonzat nélkül: dyem, meMHeem, 3eAeneem, myMum, nepecoxHem fi) instrumentális vonzattal: eempoM necem, naxHem, mnnem b) Eltérő jelentéssel: peem, AOMum, ebtxodum, ee3em 3. Személytelen visszaható igék npaxodumcH, ydaemcR, noHadoöumcR, docmanemcR 4. Személyes visszaható alakú igék személytelen használatban a) Dativus vonzattal: Mne xonemcH, M.ne cnumcR b) vonzat nélkül, leginkább szenvedő jelentésben és mellékmondattal bővítve: pa3yM.eemcH, daemcR, cdeAdAOCb, euRCHRemcR 5. Létezés igéi a) Önmagukban: ecmb, ŐUAO, őydem, ŐUAO ŐU, cmaAo, őbieaAO b) Névszóval vagy infinitivusszal bővítve: ecmb KHU2U, őydem KHUZU, ŐUAO coMcaAemb, ŐUAO M0p03