Nyelvtudományi Közlemények 56. kötet (1955)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Egy jövevényszó és tanulságai 13

24 FOKOS DÁVID (BUBEIH i. m. 40) 'nocTpomiH GOTHHMH [százával] HOBbie 3aB0flbl'; boétei kik -kuj im revolveren (uo.) 'B03bMHTe no pa-TpH pe-BOJibBepa' [mindenki2—3 revolvert]; síje . . . boétis ses mórt eti le(£ehets§n da mórt eti petsatnei prehiken (uo. 37) 'OH B3HJI OTTy^a Ha qejiOBeKa noopoiny JI e # e HÍJ y H no qejiOBeKa no o Ruorny neqaTHOMy n p n n u K y, 6VKB. qejiOBeK no o^HOAiy jie/jeHuy. ..'j|udmurt: kiultoiosiz k IÁI in kuil toien nufmon med luo'zi! (WICHM., WSpr. I, 154) 'wenn unsere Garben [so schwer wáren, dass sie nur] drei auf einmal [szószerint három kévével, azaz hármasával, hármanként] zu tragen wáren V És helyesen fogjuk értelmezni az eddig másképp felfogott következő komi mondatokat is. Ebben a mondatban: V. zehik-re&hali éeteni pepjatka (leng aen ili kujsem-ke dob r ae n (ZSzöv 56) 'a vőlegény rokonságának bánatpénzül (tkp. bánatpénzt, zálogot) pénzt vagy valamiféle holmit adnak' SZENDREY (NyK. XLVI, 78) instrumentalisi tárgyat látott, maga a komi közlő sem fordította le a mondatot pontosan („flaiOT nonflTKy 3aJior (OTcrynHoe) ^eiibraMH HJIH KaKHM-HHÖyAb A o 6 p o M"). Valójában itt is mértékhatározóval van dolgunk: nem a rokonságnak együttesen, hanem 'mindegyiknek egyenként, külön-külön [vagy] pénzt vagy valami holmit adnak'. Nem fogunk tárgyhatározót keresni ebben a mondatban sem: V. ectsaen og nu

(ZSzöv. 18) 'keveset [kevés rókát] nem viszek', mert a kifejezés jelentése 'kevés számmal, kevéssel ném viszek [rókát vendégségbe]'. Éveken keresztül homályos maradt számomra ez a mondat, amelyet az Udora vidékén jegyeztem fel: ejsalen una mesken 'kevés embernek van sok tehene', de most már tudom, hogy a mondat értelme az, hogy 'kevesen vannak olyanok (kevés azoknak az embereknek a száma), akik közül mindegyiknek (külön-külön) sok tehene lenne'. Ezzel szemben egészen világosnak éreztem ezt a Mezeny vidékén feljegyzett mondatot: aezedlen vijim hol mes 'ritka embernek van négy tehene', és csak most látom a finom megkülönböztetést a két mondat között. Az előbbi mondatban „kevés" emberről, de mégis több emberről volt szó, a mezenyi mondatban „ritka" emberről, tehát csak 1—2 emberről van szó; itt nem volt fontos az osztószámnévnek megfelelő instrumentalisi szerkezet használata. Talán helyesebben magyarázzuk ezt az udorai mondatot is: kodi mijsa kime-sjem gut, sjj-vile seta-sni mesken-kukanen (ZSzöv. 179) '[sok legyet szedtem össze és a legyeken teheneket cseréltem be;] amelyik (meg) széphomlokú légy, azért tehenet adnak b o r j a s t u 1', ha így értelmezzük; ' . . .azért egy-egy tehenet adnak borjúval, egy-egy tehenet és borjút adnak'. És nem tudom, vajon az a sokat emlegetett két mondat: Sz. vijen-hqhen éoii-juii (WICHM., SVd. 328) 'Butter und Brot hab' ich gespeist', V. vijen nanen vaji (uo. 298) 'Butter und Brot bracht' ich hin', — amelyben eddig (a gyakori instrumentálisos udmurt szerkezethez hasonló, az és kötőszóval egyenlőértelmű) egybekapcsolást láttunk (vö. FOKOS: NyK. XLIX, 324; BUBEIH i. m. 40), de amelyről BTTBEIH is megjegyzi, hogy ez a szerkezet a komiban ritka —, nem úgy magyarázandó-e, hogy ezekben agyermekversikékben romlott szöveggel van dolgunk. A helyes szöveget bizonyosan a pecsorai változat őrizte meg: mijén ze verdisni ? — v i j a hah e n (Wichm., SVd. 326)'womit habén sie dich gespeist? —Mit Butterbrot'. Ennek az alapszövegnek változatai egyfelől a) V. mii-ze vajin% vija hah vaji (VdKomi 453) Vas hast du gebracht? Butterbrot habé ich gebracht', Lu. mii