Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)

Tanulmányok - Hajdú Péter: A másodlagos szókezdő nazálisok a szamojédban 60

A MÁSODLAGOS SZÓKEZDŐ NAZÁLISOK A SZAMOJÉDBAN 81 (CASTR.) N., Kar. árjd, K. árjdde, NP., Jel., Taz árjáé, Csl. oande, FO. éande 'Schneide' ~ msiKL. Intdm 'schárfere, stáhlerne Kanté des Beils oder Messers,1 (MUNKÁCSI: KSZ. I, 44) | chtiDN. int (3. sz. sg. intpt), V. inV, Vj. InlV, Trj. ein'A,

Ni. ien'tlV', Kaz. i§nAA, O. »jr$| 'Schneide (eines Werkzeug°s)'. [PAASONEN, Beitráge 31, 281 ; ISETALA, Stuf. 84 ; LEHTISALO, Vok. Jur. 51, 71-2 ; Abl. Suff. 186.] 68. Szám. nyeny. (CASTR.) no 'Tür' | ngan. noa \ enyCh. r]ia, B. no, nu id. | szelk. -a : N. mádá, K., NP. mattá, Cs., FO. muadá, Jel. B., Taz, Kar. máta 'Tür' (vö. mát 'Zeit') | kam. áje; (DONN.) álé, áip,-áh 'Tür' | koib. ai \ mot. no ( taig. nja-da id. ~msiTJ. eiip, TCs, <#/?, AK. á/3, KK. efi, FK. e/5 stb. 'Tür' | chti au: DN. %ái)a'U\ vö. ^oí 'Haus'), Ni. nuc

stb. 'Tür, Tor' | ? mriKB., J. ama'sa, T. omsa1

, opsa

(ha a -sa elem képző) | fi. ovi id. [TOIVONEN : FUF. XVII, 281 ; SETALA, Stuf. 46. Máskép : PAASONEN, Beitráge 278-9 ; HALÁSZ : NyK. XXIV, 453.] 69. Szám. nyeny. (CASTR., BUD.) néma; (LEHT.) 0. nemmé, nemmn, T"., Szj. hemmio, N. ni&mmv, Nj. níePftvd, P. níenfiv 'Schlaf' ; Lj. neV frisses, Kisz. nfepdi'tfeé 'etwas schlafen'; Lj. nevfi"' xáxöPxannvS !

um die Zeit des tiefsten Schlafes' [ngan. (CASTR.) rjambu | enyCh. ema, B. noma \ % szelkN. ár\, K., KO., NP. ár\u, B. ár\e, Taz ánke, Kar. anke, Cs. oana, FO. éarju 'Schlaf j ? kam. (DONN.) riimdrhm, nemdrleil'em 'einschlafen' — (vö. nyeny. naneu 'gahnen' ?). [LEHTISALO : Vir. 1950, 162 ; Abl. Suff. 85—6 ; Vok. Jur. 100. A magy. álom szó családjával hozza kapcsolatba : SETALA, Verw. 61 ; Stuf. 28, 38, 113—4. L. még PAASONEN, Beitráge 43 ; HALÁSZ : NyK. XXIV, 452.] 70. Szám. nyeny. (CASTR.) naneu 'gáhnen', nanernadm, nanerrjádm, nawertádm 'angahnen'; (BUD.) Kan. nagerta-, nagírda- 'nyitni, kinyitni', nagvrga- 'ásítani, ásítozni' | szelk. (CASTR.) N. árnak, ámbak, ámambak, K., KO. ámman, Csl. oamarj, FO. éammarj, NP. ámmuan, Jel., B., Taz, Kar. árján, Taz ánambar) 'gahnen' [ kam. ámoilam id.; (DONN.) a'moi'l'ám, a'moilám, F. a'mvs

i'l'ám

'gahnen' (vö. nyeny. néma 'Schlaf ?). [SETALA, Verw. 61 ; Stuf. 23.] 71. Szám. nyeny. (CASTR.) néne 'sehr' ; (LEHT.) O. nehng? 'recht, sehr' :> (CASTR.) nienaei, nenaei; (LEHT.) 0. nennai, OP. nennaei 'richtig, wirklich'; (PROK.) nendj 'HaCTOfliHHií' ; (CASTR.) nienasea; (LEHT.) O. nehnase 'Wahrheit' ; (CASTR.) nensa; (LEHT.) Nj. hienssm, 0. ne~ntsv 'gerade' stb.; (CASTR.) nenete', nienece'; (LEHT.) O., Szj. nennets', K. nenets', U-C. nenndts' stb. 'Mensch, Samojede' ; (MUNDY) Nee aneeche | ngan. (CASTR.) r\ano 'recht' : ^>nanasar] 'Samojede' | eny. (PROK.) enej 'HacTWLUHH' : > (CASTR.) enneie,

\

(PROK.) enef; (LEHT.) Waj enbH'' 'Mensch, Samojede'. [HAJDÚ : JSFOu. LIV/1, 36—45, 69—70, 78-79. Máskép : PAASONEN, Beitráge 169—171, 164—5; TOIVONEN: FUF. XIX, 174.] 72. Szám. nyeny. (CASTR.) nejea, niejea, niejea 'Mutterschwester', nejeku,. nejeko, nijeaku demin. j szelkNP. oije, B. öne .Taz öna, ona, Kar. one, on 'Tante' ~ m. ángy | msiÉ. áni', K. ön(i), T. áni 'Tante, Frau des Mutterbruders' | chtiDN. ánöys, Trj. e

án§k"t

'Frau des álteren Bruders, Stiefmutter' stb. I 1 FOKOS-FXJCHS

D. szíves közlése. 6 Nyelvtudományi Közlemények LV.