Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Jövevényszókutatások 3

4 FOKOS DÁVID kétségtelenné a szó eredetét, megeshetik, hogy talán egyáltalán nem sikerül eldöntenünk, hogy az illető nyelvnek egy ősi, eredeti szavával van-e dolgunk, vagyis olyan elemmel, amely az ősi rokonság alapján egyezik egy vele azonos (vagy hozzá hasonló) hangalakú szóval (tehát pl. egy chanti szó egy manysi vagy komi szóval), vagy az egyik nyelvben jövevényszóval állunk-e szemben (pl. a vizsgált manysi szó chanti vagy komi eredetű), vagy esetleg a két obiugor nyelv külön-külön vette át a kérdéses komi szót, vagy talán nem közös harmadik vagy negyedik forrásra visszamenő alak jelentkezik-e két vagy mindhárom nyelvben. A nem tudományos módszerrel dolgozó kutatások természetesen ritkán tudnak a fenti kérdésekre kielégítő választ adni, ha ugyan egyáltalán fölvetik ezt a kérdést. Azonban a szigorúan tudományos módszerrel operáló jövevényszó-vizsgálódásoknak is van egy olyan hibájuk, amely károsan érezteti hatását a nyomozásnak ezen a területén. Ezt a hiányt persze érzik nyelvészeink, és ámbár tisztában vannak vele, hogy ezt a hibát ki kellene küszöbölni, mégis a gyakorlatban ritkán kerülik el ezt a hibát. Valahogyan itt is áll a Tégi mondás : Videó meliora proboque, deteriora sequor. Az ugyan kétségtelen, hogy a hangtani kutatásokban, az egyes finnugor nyelvek hangtörténetét, vagy ennek egy-egy részét tárgyaló munkákban nyelvészeink nem mulasztják el a jövevényszókból levonható tanulságoknak az értékesítését. Tudjuk, hogy mennyire igaz BÁECZI GÉZA megállapítása : ,,a magyar magánhangzók története főképpen a jövevényszavak nyújtotta tanulságokra épül".1

De a jövevényszavaknak ez a tárgyalása általában mégis egyoldalú. Az obi-ugor nyelvek magánhangzóiról vagy a permi nyelvek konzonantizmusáról szóló munkában helyet kap az ezeköe a nyelvekbe átkerült jövevényszavaknak a tárgyalása, de nem igen kap helyet ennek a kérdésnek másik, éppenséggel nem jelentőségnélküli oldala : az illető nyelvöó'Z (tehát a mi esetünkben a manysiöóí vagy a chantiöóZ vagy a komiból vagy az udmurtból) más nyelvekbe átjutott elemeknek a tárgyalása ; világosabban szólva : pl. a manysi hangtörténet kutatója nem terjeszti ki vizsgálatait arra a kérdésre, hogy milyen tanulságokkal szolgál a manysi hangtörténet szempontjából a chantiba átjutott manysi elemeknek a chantiban jelentkező hangalakja. Pedig köztudomású, hogy milyen becses tanulságokkal járt pl. nemcsak a finn nyelvtörténetnek, hanem a germán nyelvészetnek a szempontjából is a finn nyelv régi germán jövevényszavainak a vizsgálata. Jellemző, hogy ilyen kutatásokra, jövevényszótanulmányok eredményeinek, tanulságainak mindkét irányú értékesítésére inkább finnugor-indoeurópai viszonylatból tudunk példát idézni. így a komi nyelv orosz jövevényszavainak a vizsgálata nemcsak a komi, hanem az orosz hangtörténet szempontjából is fontos megállapításokra vezetett. Ezek közül nevezetes az, amire V. LYTKIN mutatott rá a JSFOu. XLII. kötetében megjelent ,,Zur Datierung der syrjánisch-russischen Lehnbeziehungen" c. tanulmányában. Itt LYTKIN az északinagy-orosz ú. n. iaí ^> fef hangváltozással kapcsolatban (palatális v. palatalizált hangok közti a-ból c lesz) megállapítja, hogy a komi nyelv orosz jövevényszavai közt a íeí'-típusú alakok2 mellett nem kicsiny a íaí'-típusú jövevényszavak száma (pl. komi £>ameí"Gedáchtnis' < or. naMflTb (nyelvj. pametj, de komi pjai '5' <or. nírrb), amiből arra kell következtetni, hogy a komi nyelv 1 A magyar szókincs eredete. 25. 1. 2 Ezekről 1. még

KALIMA : Die russischen Lehnwörter im Syrjánischen 12. 1.