Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Jövevényszókutatások 3

147. LO krmat 'Zaum' (KANN. 39 ; К, Ё); (MŰNK.) É éermat 'gyeplő, kötőfék, kantárfék'< komi Isermed, Vdserm§d, Pserme-t 'Zaum'; (GEN.) PO Mrmet 'Zaum, Halfter'(> chanti DN ЬеттаЧ 'Zaumzeug (nicht Zügel)', KT. 959 ; D, K, Ё). (CASTR. ; PAAS. : s-Laute 109 ; KARJ. 165 ; KANN. 39.) 148. So sürtni 'Rübe' (KANN. 67 ; K, Ny, É) < komi VU sorkni, V Pec Le I sortni, S L P sortni ua.; (GEN.) PO sórtni ua. (> chanti Ni sufns 'Rübe', KT. 920; É). (AHLQV.; PAAS.: s-Laute 110; KARJ. 144; KANN.*67.) 149. seskän, säskdn, seskdn 'vászon, zsebkendő, kendő, hímzett zsebkendő' (MXJNK.; 1. még MŰNK.— KÁLM. 325); 1. fent 74. sz.. 150. LO So sistam 'sauber; heiteres Wetter' (KANN. 110); sistom' 'tiszta (vallási szempontból)' (MŰNK.; 1. még MŰNK.—KÁLM. 262); KANN. 110 és fent 64. sz. 151. KU sot 'Schleifstein' (KANN. 125; К); 1. fent 66. sz. 152. Sosttám 'einsam, heimlich, still' (KANN. ПО ; Ё)< komi (WIED.) Sytöm 'stimmlos, lautlos, dumpf; (vö. I siteg 'ganz lautlos, still', tkp. 'hang nélkül') О chanti Ni sitäm 'still, ohne Lärm, woraus keine Stimme zu hören ist (Haus)', KT. 964 ; Ё); (HUNF.) sitaman 'titkon', Sitak 'békességes'; (AHLQV.) eitak 'still, stille, schweigend', Sitam 'heimlich'). (KANN. 110.) 153. So Щъъ 'Schlitten' (KANN. 125) ; (MUNK.) Ё tujt 'úri szán' ; 1. KANN. 125 és fent 78. sz. 154. LO tumän 'Schloss' (KANN. 126) ; (MUNK.) É tuman 'lakat' < komi V S L Ud toman, I toman 'Schloss' ( > chanti — részben manysi közvetítéssel — DN tuma-n: |. ш/'Schlüssel', Kaz toman 'Schloss'; KT. 1000 D, K, É). (CASTR. ; KARJ7H7; KANN. 126; UOT.: Kons. 242.) 155. É tus 'szakáll' (MUNK.); (CSERNY.) tus 'Schnurrbart, Bart' < komi V S Pec L Le Ud P tos, I to§ 'Bart' (> chanti DN tu'é 'Bart'-, KT. 1028; D, K, É). (CASTR.; PAAS.: s-Laute 98; KARJ. 126.) 156. Ё tos 'вязок, поперечина, вязок нарты' (CSERNY.), É tás 'keresztfa' (MUNK. ; 1. még MUNK.—KÁLM. 210, 309, 414) < komi VSIÜdPto 'Stock zum Verschliessen der Tür (von aussen) (V P) ; Leiste, Querholz (z. B. am. Stuhl) (S P), Latten am Schlitten (I), Wehr im See (zwei Pfahlreihen mit Torf dazwischen, in der Öffnung eine Reuse) (Ud)' ; (GEN.) PO tas 'Latte, Stange' (> chanti Ni tos 'Stange zum Aufhängen (in den Stuben) . . .', Kaz tns '„Weidenband", Querholz (am Schlitten, an der Narte) . . .' KT. 1026; É). 157. LO tas 'fertig, bereit' (KANN.; 1. LIIMOLA : FUF. XXX, 276; D, К, Ny, É) ; É tas ua. (MUNKÁCSI ; 1. még KSz. XIII, 221) < komi V S Pec L Le I Ud daé ua. ( > chanti Ni täs 'fertig, vorbereitet, gerüstet (für etw.)' KT. 1026 ; É). (MUNK. : KSz. i. h.) 158. So Ustän 'оселка' (KANN. 47; K, Ny, É); 1. KANN. 47 és fent 84. sz. 17. Ha mármost ezeknek az adatoknak az alapján képet akarnánk magunknak alkotni arról, hogy az obi-ugor nyelvek komi eredetű jövevényszavai mely komi nyelvterületről származhatnak, óvatosságra intenek a következő körülmények : a) A komi nyelvjárások — bár szókincsükben is észrevehető különbség van köztük — általában mégis kevéssé térnek el egymástól szókészlet tekintetében, és így a legtöbb esetben nehéz, vagy egyáltalán lehetetlen tisztán ezen az alapon egy-egy elem eredetének pontosabb meghatározása. Erezte ezt a nehézséget KALTMA is, amikor az oroszba átkerült komi elemek eredetét