Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Jövevényszókutatások 3

JÖVEVÉNYSZÓKUTATÁSOK 9 pl. permi Tyl, TÓI11

,

komi Tol, Tol 'Wind'; permi Kódschil, komi Kodschul 'Stern'; permi Nyl, komi Nyl, Nül 'Tochter''; permi Wüll, komi Wöl 'Pferd'; permi és komi Jól 'Milch', stb. Azonban ezek mellett már néhány v-s jellegű szó is jelentkezik : permi Kyl,komi Küw 'Zunge'; komi Püvschem 'Badstube'; permi Njöl, komi Njow 'Pfeil'. Nevezetes adat a komi SSju, Schju 'Eingeweide', amely — ha ugyan nem hibás közlés suv helyett — talán nem az izsmai jellegű sü alakot tükrözi, hanem inkább permják alaknak vehető, ahol t. i. a szó alakja kivételesen su (1. WICHM.—UOT.), a végső u olyan kiesésével, mit amilyen az udorai ko 'Eingeweidewurm' szóban is megfigyelhető (erről 1. UOTILA : Kons. 197. (L. még UOT. : Kons. 252-3, 256, 333, 336, 376 ; WICHM. : FTJF. XVI, 205.) Mindenképpen azonban a v-s alakok közé kell ezt az adatot is sorolnunk. A v-s és l-es ,alakok váltakozása minden bizonnyal azt jelenti, hogy ezek más-más területről valók, de ezek az alakok kétségbevonhatatlanul mutatják, hogy már a XVIII. század első felében volt v-s jellegű komi nyelvjárás. 4. De ennél a most megállapított ténynél még többet igazol STBAHLENBERGnek egy fontos adata; ő a perm jakok („Permecki") nyelvébőH-es alakok mellett (kizillas 'Stern', tkp. 'csillagok'; kitt 'Zunge') egy v-s alakot is közöl: wow 'Pferd'. Minthogy STRAHLENBERG az 1730-ban megjelent munkájának adatait 1710 és 1722 között gyűjtötte, a wow adat alapján megállapítható, hogy a komi l^>v hang változás már a XVIII. sz. első negyedéből mutatható ki. 5. LEPECHIN, aki 1771-ben járt a komik között, a Vicsegda (nevezetesen az Alsó-Vicsegda) vidékéről (1. LYTKIN : Drevneperm.12

148—9.

1.) kivétel nélkül v-s alakokat jegyzett fel (pl. lov 'lélek', kiv 'nyelv', pivsanin 'a fürdőkamrában', vevt 'tető, fedél', vuzavni 'eladni', stb.), viszont a permi nyelvjárásból ő is, éppúgy, mint MÜLLER, Z-es alakokat közöl (vil 'ló', nil 'leány', kil~ 'nyelv'). (L. V. I. LYTKIN: i. m. 149-160. 1.) 6. P. S. PALLAS híres kétkötetes nagy szótára (Linguarum totius orbis vocabularia comparativa. 1787 — 9.) l-es permi alakok mellett v-s komi alakokat ismer : komi kiv, permi kii 'fl3biK'; komi sov (coBb),12a

permi

sol (coJib) 'coüb' ; komi uv, permi ul 'cyK' ; komi tuv, permi tul 'rB03Ab' ; komi kiskavni, permi kiskalna 'B03HTb' ; komi suvni, permi solni 'neTb', stb. Több helyen a komiból l-es és v-s alakokat is idéz : komi nil 'AOMb', nil, niv 'AeBa' (~ permi nil), komi IOBT,, l3JTb 'MOJIOKO'; komi Kofl>KK)Bb, KaA>KHüb '3Be3Aa' [= WICHM. kodéul, kodzil, koc

d'éuv

stb.] ; komi tiv, tel (TtbiBb, Tsjib, permi Tbinb) 'Beiep' stb.13 11 A

tyl-íé\e alakokhoz vö. GENETZ tyl és V. I. LYTKIN: K BOnpocy o B0KajiH3Me nepMCKHX H3HK0B. 80 skk., JJpeBHenepivi. H3. 91—2. L. még itt az 5. pontban LEPECHIN adatait. L. még ERKKI ITKONEN: Vir. 1951, 446 — 8. 12 így rövidítjük idézeteinkben V. I. LYTKIN: „,H,peBHenepMCKHií H3MK" C. munkáját. ;•> 12a PALLAsnál

a lágyítójel (fa) sokszor hibásan van alkalmazva a T> jel helyett. 13 A

nil ~ mv-fóle komi alakok természetesen más-más forrásból, más-más vidékről valók. Ezt igazolják PALLAsnak saját szavai is, amelyekkel munkája előszavában eljárásáról beszámol. ,,Linguae Rossici Imperii — írja itt PALLAS — praesertim e copipsis vocabulariis manuscriptis desumtae sünt, quas Augustae [t. i. Katalin cámőnek] iussu undique contulerunt qui Provincias cum Imperio tenent."' A komi és a permi azok közé a nyelvek közé tartozik, amelyeknek a szótárban közölt adatairól (ugyancsak az előszóban) így nyilatkozik ,, ipse curavi et maximam partém e vocabulariis manuscriptis, plerumque pluribus pro singulis linguis collatis, compilavi et variantes addidi voces". — L. még MARK: MSFOU. LII, 185. t