Nyelvtudományi Közlemények 54. kötet (1953)
Tanulmányok - Deme László: A nyelv fejlődése belső törvényeinek kérdéséhez 10
12 DBME LÁSZLÓ a tészta omlós, a fal omlatag- vagy omlékony, és ezt felcserélni nem lehet. A szóképző elemeknek e téren való megszaporodása tehát ismét finomodás, gazdagodás is egyben. 2. Mi az.indító oka egy-egy szó születésének, egy-egy új szó keletkezésének a nyelvben? SZTÁLIN elvtárs szerint : „Az ipar és a mezőgazdaság, a kereskedelem és a közlekedés, a technika és a tudomány állandó fejlődése megköveteli a nyelvtől szótárának kiegészítését..." (MV. 288), s éppen a szocialista építés korában pl. az orosz nyelvnek szókincse „nagyszámú új kifejezéssel gyarapodott, amelyek az új szocialista termelés létrejöttével, az új állam, az új szocialista kultúra, az új közszellem, az új morál megjelenésével, végül a technika és a tudomány fejlődésével kapcsolatban keletkeztek..." (uo. 224). Az új szavak keletkezésének oka tehát az esetek túlnyomó részében : új tárgyak vagy fogalmak keletkezése, ismert dolgok jobb, részletesebb megismerése ; röviden : a társadalom anyagi vágy szellemi kultúrájának előrehaladása, gondolkodásának tartalmi kibővülése.3 Új szó tehát általában azért keletkezik a nyelvben, mert új fogalom keletkezett, s ezt az új fogalmat el kell nevezni, meg kell jelölni. 3. Milyen forrásokból és milyen módon ad a társadalom nevet az új fogalmaknak? A forrás is, a mód is többféle lehet. A legegyszerűbbnek látszó s mégis a legkevésbbé termékeny mód az, amikor természeti hangokról vagy mozgásokról van szó s ezeket utánozni vagy ezek hangulatát érzékeltetni próbáljuk. Ilyen hangutánzó-hangfestő eredetű szavunk túlsók nincsen, az alkotásmód maga egyre kevésbbé termékeny, s, maguk az így alkotott elemek igen kis használati körre szorítkoznak ; szófaji hovatartozásuk is bizonytalan, leginkább az indulatszókhoz hasonlítanak. Ilyenek : reccs ! durr! brumm-brumm stb. Nem is igen használatosak magukban, csak továbbképzett alakban : recseg, reccsen ; durrog, durran ; brummog. A hangfestők mind továbbképzett formákban élnek csak : libeg, libben, lobog, lobban stb. (Vö. GOMBOCZ : MNy. IX, 385 ; BÁRCZI, Szókincs 16). — De a továbbképzés a szóalkotásnak már másik módja. A továbbképzés a magyarban egyik legelevenebb, legtermékenyebb szóalkotási mód. Ha az alapszókat függőleges, az egyes képzőket pedig erre merőleges vízszintes síkban képzeljük el, a találkozási pontoknál igen sok új szót találunk, amelyek potenciálisan régóta készen voltak, de a tudatba csak akkor léptek be, a szókincsnek csak akkor váltak élő tagjaivá, amikor a velük jelölt fogalmak megjelentek. A szocialista építésre való áttérés előtt pl. e képzeletbeli koordináta-rendszer egyik részében a következő volt a helyzet : múlik múló múlva múlékony múlás mozog mozgó mozogva mozgékony mozgás félt féltő féltve féltékeny féltés olvad •olvadó olvadva olvadékony olvadás termel termelő termelve termelés békül békülő békülve békülékeny békülés 3 Szándékosan részletezem most és a továbbiakban is azt, amit egyszerűbben így ehetne nevezni : a nyélvet beszélő társadalom története ; mert a marrizmus ez utóbbit eszűkítette az alapok, illetőleg a társadalmi formációk változásának történetére.
