Nyelvtudományi Közlemények 53. kötet (1952)

Ismertetések és bírálatok - Horváth K.: Beke Ö., A cseremiszek (marik) népköltészete és szokásai. 299

ISMERTETÉSEK ÉS BÍRÁLATOK MUNKÁCSI azt a meglepő felfedezést tette, hogy a medvekultusz nyomai megtalálhatók a vot jakoknál is s ez meglepően hasonlít az obiugor népekéhez. A cseremisz hadifoglyok nyelvét BEKÉ ÖDÖN tanulmányozta mintegy két és. fél évig. Ezalatt BEKÉ 29 cseremisz ajkáról jegyzett le szövegeket és szótári anyagot. Nyelvmesterei közül számosan addig ismeretlen nyelv járásterületről származtak. Műfajilag is rendkívül gazdag ez a gyűjtés, amiről némi tájékoztatást adnak a következő számok: a lejegyzett anyagban van 281 mese, monda, elbeszélés, 580 dalr 1177 közmondás, 658 találóskérdés, 1268 babona, 270 feljegyzés a cseremiszek néphitéről, 76 kisebb imádság, 12 varázsige, 4 áldozat, 4 temetés, 7 lakodalom leírása. 2 lejegyzés a cseremiszek mindennapi életéből, 2 a méhészkedésről, 2 a kátránykészítésről és 1 önéletrajz. Sajnos, ennek a nyelvi és néprajzi szempontból egyaránt nagyértékű anyagnak eddig csak egy része látott napvilágot külföldi kiadók jóvoltából. Hogy a már kiadott és még kiadásra váró szöveg és szógyűjtemény milyen mértékben fogja előmozdítani szaktudományunk fejlődését, abból némi ízelítőt adnak azok a hangtani, alaktani dolgozatok és etimológiák, melyeket ennek az anyagnak az alapján BEKÉ a külföldi és hazai folyóiratokban közzétett. (így pl. ,,Zur geschichte der finnisch-ugrischen s-laute" FUF. XXII; ,,Zur geschichte der tscheremissischen konjugation", uo.; ,,Zur lautgeschichte der tschuwassischen lehnwörter im tscheremissischen", FUF. XXIII; „Zur geschichte der ungarischen wortbildung", uo.; „Über die geldrechnung der tseheremissen", FUF. XXIV; ,,Zur geschichte eines tscheremissischen nominalbildungsuffixes", FUF. XXVI. stb., stb.). Az eddigi kiadott szövegek közül terjedelmét és néprajzi értékét tekintve az első helyet foglalja el a helsinki Finnugor Társaság kiadásában megjelent „Tscheremissische Márchen, Sagen und Erzáhlungen" e. gyűjtemény (SUS-Tóim. LXXVI). Ez a több mint 40 ívnyi terjedelmű gyűjtemény 78 mesét közöl egy faluból, ugyanazon ember ajkáról. A szövegek lejegyzése óta több mint harminc esztendő után érhette meg BEKÉ ÖDÖN, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kiadott egy kötetnyit abból az anyagból, melyet a szerző annak idején az Akadémia megbízásából gyűjtött. A 360 lap terjedelmű kiadvány közmondásokat, találósmeséket, babonákat, a néphitre-és szokásokra vonatkozó feljegyzéseket (köztük az eljegyzés és lakodalom leírását), meséket, mondákat, elbeszéléseket s különféle dalokat tartalmaz a nyugati, kozmogyemjanszki (ú. n. hegyi) nyelvjárásterületről. Tartalmi szempontból igen értékesek a cseremiszek hiedelmeire és szokásaira, babonáira vonatkozó feljegyzések. Azeljegyzés és lakodalom leírása szerencsésen egészíti ki WICHMANN (SUS. Tóim. LIX), HAMALAINEN (SUS. Aik. XXIX/1) és BEKÉ („Tscheremissische Texte zur Keligion und Volkskunde") hasonló tárgyú szövegközléseit illetőleg tanulmányait. A mesék és elbeszélések között is számos érdekes darabot találunk; ezeknek értékéről a folklór kutatói hivatottak nyilatkozni. Megjegyezhetjük, hogy a közölt mesék között elég sok az erotikus tárgyú. Úgy látszik, hogy a cseremiszek meseanyagában az ilyesfajta anyag elég gazdagon van képviselve. Ezt a feltevésünket megerősíti az a körülmény, hogy ERNST LEWYnek németországi hadifogolytáborban lejegyzett meséi között is akadnak ilyenek, sőt egyes motívumok mindkét gyűjteményben előfordulnak (pl. a csukafej-história). — Ez természetesen nem cseremisz specialitás, hisz erotikus mesék minden, népnél találhatók. A hegyi cseremisz nyelvjárás, melyből BEKÉ most megjelent szövegei valók, jól smeit a finnugor nyelvek kutatói előtt. A legrégibb grammatikákat és Dibliafordításokat figyelmen kívül hagyva ezúttal csak RAMSTEDT (SUS. Tóim. XVII) és WICHMANN (SUS. Tóim. LIX) kitűnő anyagára utalunk. BEKÉ szövegeinek nyelve, minthogy közlői a kozmogyemjánszki nyelv járásterület más vidékéről valók (egy falu kivételével) mint WICHMANN és RAMSTEDT nyelvmesterei, némileg különbözik emezekétől. A BEKE-féle szövegek a következő cseremisz falvakból valók: Sindirjal, Nermát'-.ai (oroszul Vysokovo), Archipkinoj, Cumanovo, Mitsák-nur, továbbá Jolas-al (or. BEKÉ: Jelasovo. WICHMANN: Jelasy). Az említett helységek közül