Nyelvtudományi Közlemények 53. kötet (1952)

Tanulmányok - Sámson Edgár: A magyar nyelv -dëz végű gyakorítóképzős igéi 184

SÁMSON TCDGÁ.R VI. fejezet. -kend 4- -éz. 1. fecskendéz-ik. — 1626: „Vér a kőfalra föcskendezék: aspersus est sangvine paries" Káldi: Bibi. 4. Reg. 9:33 (NySz : ezen1

ívül csak egy példa: fecskendezteti 1668-ból) j fetskendezo 'tüz-óltó. vagy -alutó fzerfzám* SzD 1784., 1792. | Fetskendezni 'spritzen, hin und her od. herum spritzen". Fetskendezo. FetskendezÖhal MÁRT. 1807. | Fetskendezni 'siphone aquam ejacuari' Sí. j Föcskendez, föcskendezi hivatk. Sl.-ra. Bé föcskendezi, föcskendező hivatk. SzD-ra. Föcskendezik hivatk. Káldira. KRESZN. Fetskendez vizet: Dissipac aquam ope syringae, vei ope Aspergilli KASSAI II. 198 | Fecskendez 'herumspritzen.' Fecskendező Tzs. | Fecskendez 'Általán valamely híg anyagot gyakorta ellövel. Különösen, bizonyos eszközzel, csővel, puskával lövöldözi valahová a nedvet'. Fécskendézés. Fecskendező CzF. | Fecskendez 'több ideig, de megmegszakítva fecskend'. Fecskendező BALL. | fecskend(ez)ő "die Spritze' KB.a | | fecskendez 'vizet vagy más híg anyagot szétlővén, szétszór valamire, valakire' BALASSA fecskend al. j fecskendez Székelyi. (MTsz.) — Gyak.: KÖRÖSI i. h : -z képzővel. — Hangutánzó. Vö. fecseg (EtSz. II. 171: a fecskend -kend mozz.-gyakorító képzős származék). Vö. fecskend szárm. 1490. (OklSz.); KgyszGy. VII. fejezet. ,-end- -f- -ez és -endéz. A XIV. századtól napjainkig. 1. ökrendéz. — ökrendezni SzD. 1792. ökrödni al. | (A NySz. töb'je' közt utal Matkónak egy 1668-ban megjelent művére, de példát nem közöl. Utásia nézni nem tudta n, mert Matkó műve a pannonhalmi könyvtárban nincs meg ) j ökrendezni "rülpsen" MÁRT. 1807. [ ökrendezni 'ructare' Sí. ökrödni al. j ökrendéz KRESZN. hivatk. Sl.-ra és Himfi ,,Szidalmakat ökrendéz" mondatára I ökrendéz 'einen starken Brechreiz habén, brechen" Tzs. 1838. ökrend al. | ökrendéz 'gyakrabban vagy folytonosan ökrend Átv. ért. haragosan lármáz." „Néha ikesen: ökrend'zik,'' Okrendézés CzF. hivatk. KisfS.-ra j ökrendéz 'többször egymásután ökrend'. Okrendézés BALL. j ökrendéz 'rülpsen, aufstossen, würgen' okrendézés KB.3 |

ökrendez(-ik) "a gyomorból feltolul az étel, felböfög' BALASSA j ,, . . . a korlát fölé hajolt s nagy kínnal ökrendezett" Kódol. 284 | Stb. — Gyak : CzF. ökr-en-d-éz. Vö. ökrend (öklend) XVI. (NySz.: multszázadi szótáraink közül néhány niár ökrend alakban közli); ökrödik XVII. sz. el. (NySz.). Az öklel ige származéka (vö. BÁRCZI). 2. serkendéz. — rO Virág poét. műnk. VII. (Toldy F. vö. NyK. XVI, 248; szótáraink neu isnerik) — Gyak : SIMONYI: NyK. XVI, 248, TMNy-409. Vö. serkedez XVII. sz. (NySz.): serkenget XVI. sz. (NySz.), serkenkedik XVI. sz. (NySz.). 3. lelkendez. — Lelkendezni "nehezen lehelleni: aegre anhelare, spirarel schwer athmen" PPB. 1801. | Lelkendezni 'nehezen lehelleni, lebegni, alig venni lelket' Szü. 1784. j Lelkendezni 'graviter spirare' Sí. | Lelkendez "anhelat, respirat' KRESZN. | Lelkendez 'lechzen, schwer athmen: sich sehnen" Tzs. 1838. j