Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)
1. rész - Tanulmányok - Sz. Kispál Magdolna: Világtájak nevei az ugor nyelvekben 50
52 • SZ. KISPÁL MAGDOLNA állandó tulajdonságokkal bíró, önálló létezőkként fölfogott világtájak termékeny talajává lettek a költészetnek és nagy mértékben hozzájárultak vallási képzetek és szertartások kifejlődéséhez. Minden esetre ez a világmindenságben való téri tájékozódás, az állandóan változó egyetemes létnek az állandóan megmaradó égbolt egyes részei szerint való föloszitása az emberi szellem első nagy kísérlete a külvilág, a n e ni-é n rendszerezésére, mely végül a mitikus világkép kialakulásához vezetett. 2. Kevésbbé költői ugyan, de magasabb fejlődési fokot jelez, mert már elvont gondolkodás képességét mutatja a yilágtájaknak egymásra vonatköz tatás a és egyszerű viszonyításokként való fölfogása. E szemléletmód létrejöttéhez a nap égi útjának megfigyelése, a kelet-nyugat vonalnak rögzítése volt szükséges. Ezzel kezdődik a helyi és földrajzi viszonyoktól (I. alább) független, mai értelemben vett térbeli tájékozódás. E rendszer alapja áz, hogy az ember arccal a nap útjának egy tetszés szerint kiválasztott pontja (kelet, dél, nyugat, sőt akár észak is) felé fordulva azt mint e 1 ő (r é s z t), ellentett irányát mint h á t u 1 (s ó részt), m ö g( é t valaminek) jelöli meg, míg a harmadik és negyedik irány a jobb- és b a 1-lal esik egybe.1) Igen jellemző, hogy e rendszerek túlnyomó többsége a kelő nap irányát nevezi elől levő résznek; elég gyakori még a dél-bői való kiindulás is, míg nyugat és észak, mint kiindulópont, igen ritka. Térbeli tájékozódásukban következetesen végigvitték ezt a rendszert pl. az óindek, míg a többi idg. nyelv már csak nyomait mutatja.2 ) Ugyancsak következetesen ily alapon tájékozódnak a mongolok: emöne sük 'vorn liegende Gegend, Osten' (auch 'Süden'), chojíto sük "hhxtere Gegend, Westen' (auch 'Norden'), baraghon sük 'die Gegend der rechten Seite, Süden' (auch 'Westen'), dorona sük, dsegün sük 'linké Gegend, Norden' (auch 'Osten'). Ez utóbbival függ össze Dzsungária neve is, mint 'bal-' vagy 'északi ország? (dsun-gar 'linké Hand').3 ) Legtöbbnyire azonban nem viszik következetesen végig e rendszert, hanem keresztezik más 1!) TALLQVIST, Himmíelsgegenden und Winde. Stud. Orient. II. 105—185. Helsingforsiae 1928, c. tanulmányában iezti a tájékozódási módot az arab szóhasználat után Qibla-reiidszernek nevezi (117 kk.). 2) L. SCHRADBE, Realex. 370, TALLQVIST, i. m. 127. ») TALLQVIST, i. m. 128.
