Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)
1. rész - Tanulmányok - Beke Ödön: Szómagyarázatok (m. szín, cser. ßa·žek, cser. ßiye, cser. ßila, cser. ßuistek, cser. i#a-o·mež, cser. jayem) 40
44 BEKÉ ÖDÖN A héber pánim (többesszámi alak; status constructus: p'ne; kikövetkeztetett egyesszámú alak: *paneh jelentései: 1. Angesicht, 2. persönl. Gegenwart, persönl. Erscheinen, 3. das Aussehen einer Sache; die zugekehrte Seite eines Dinges, z. B. eines Gewandesr des Schleiers, eines Kessels (vö. asszir pánu 'Vorderseite'); a) Oberflache, facies, superficies, z. B. der Erde, des Wassers; b) das Vordere, die Vorderseite (Fronté)' (GESENIUS). Ezzel a szóval fejezik ki a magyar színről színre kifejezést: pánim el-panim v. pánim b'pánim, szó szerint 'arcról arcra'. A babiloni talmudban van olyan alkalmazása is, amely már közel áll a 'Farbe' jelentésű szín-hez, bár 'Oberfláche'-nek fordítják : Pes. 39a : ein bitteres Kraut hat einen Sa/t und seine Oberflache (u-panav 'arca, színe') wird weiss; uo.: alles Kraut, das einen Saft hat und dessen Oberflache weiss Wird; uo. 48b : von welcher BeschafFenheit muss ein Teig sein; dass. er ein Teig, der zu gahren anfángt, genannt wérde ? Wenn seine Oberflache (panav 'arca, szine') so blass geworden ist, wie Jem., dessen Haare (mfolge des Schreckes) sich erheben (J. LEVY : Wörterbuch über die Talmudim u. Midraschim, 1924, 2 :368, kásaf a. — KLEIN ÁBRAHÁM szíves közlése). Az arc és felszín, leülső jelentésére nézve vö. latin facies 'I. die ganze áussere Gestalt, Gestaltung, Bildung, áussere Erscheinung, das ganze Áussere; — Gestalt, Gestaltung, Form, áussere Erscheinung, Aussehen, BeschafFenheit, Art; das blosse áussere Ansehen, Schein; Anblick ; — II. Antlitz, Angesicht'; — superficies 'der obere Teil einer Sache, Oberteil, Oberflache' (GEORQEB). Érdekesek a magyarban is a következő színt jelentő szók: ruha fala 'külső színe a ruhának' (Baranya m. Csúza); föld 'kendő alapszíne' (Gömör m., MTsz.); főüd 'alap, alapszín, mező', pl. A teritőünek a föüggye zőüd (Szamoshát, CSÜRY), vö. zsali keszkenő 'fekete földön szép veres virágokkal'ékített kendő' (Zemplén m. Nyr. IV, 522). - Cseremisz fiá'zdk. P., B., M., U., C, C., JT. Pa-zők, MK. fa'M, JO., V.'pa'hl, K. @ö\tsdk (RAMSTEDTnél fiojjsdk is) '1. schief, krumm; schrág, seitwarts gebogen, 2. Klafter, casKenb', CÜ. ph'z§k-umsa' keresztcsőrű madár, meggyvágó; Kreuzschnabel; (VASZILJEV) fíazdk-umsa, fiasküzö umsan kajdk, koksalenge 'ollószájú madár, Fichtenkreuzschnabel, Krinitz; Loxia curvirostra'.
