Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)
1. rész - Tanulmányok - Gáldi László: Francia-orosz nyelvi kapcsolatok a XVIII. században 31
36 GÁLDI LÁSZLÓ telének kell tartanunk a sajnos értelmezés nélkül hagyott a^éHirna: alakot (50). Közismert katonai műszók a mindmáig élő aTá«a, aTaicyio (50 -"= attaque, attaquer); az ige esetleg belső orosz továbbképzés s ezért nem mutatja a német attaqui(e)ren hatását. Inkább európai vándorszók, mintsem feltétlenül francia elemek a B betű elején olvasható öaráacB (50 7*= bágage, így USÁKOV is: I, 75) és 6acTHÓH (51 y bastion, így USÁKOV is: I, 94, vö. még olasz bastioné). Nem dönthető el bizonyosan őaxá^ia' származása (51). Baiaille vagy baüaglia egyaránt szóba jöhet; BRUNOT francia eredetűnek vett egy forrás megnevezése nélkül idézett batailly alakot (VIII, 525, vö. DALJ I, 54)T viszont USÁKOV I, 95 az olasz eredet mellett foglal állást. Sokkal jobban áll a helyzet öaTá^iioH, őaTapéa s az utóbbiból képzett 6aTapéÖKH esetében: valamennyi francia eredetű (vö. bataillon, batterie, USÁKOV I, 95).*) EoMŐa (51) lehet USÁKOV I, 172 szerint a francia bőmbe átvétele, de már őoMöap^iíp-B inkább a német Bombardier-va utal (vö. őöMÖap^iiponáTB T= bombardieren, USÁKOV i. h.). Figyelemre méltó, hogy a közönséges öpnra^a, 6piira,3,Hp helyett szótárunk operába, őpera^npi, alakokat közöl (51). Ezzel kapcsolatban érdemesnek tartjuk megjegyezni, hogy ha egyszer őpHra^np a német Brigadier-ia utal, amint USÁKOV is elismeri (1,188), akkor felesleges külön az alapszót közvetlenül a franciából származtatni (USÁKOV i. h.). Ez az elv persze a fentebb idézett 6oMŐa alakra is áll! Viszont határozottabban franciás színezete van a őpenn, 'npo^iÓMt* szónak (51), mely természetesen bréche. átvétele. A B betű végére valószínűleg utólag jegyezték be a 6apiépi> szót (51): ezt közvetve vagy közvetlenül persze a francia barriére-hől kell származtatnunk. Jelentése forrásunkban: 3acTaBa nperpa^a.2) Európai vándorszó, de alapjában véve francia elem ra3áp#B (52); itt a francia szóvégi d nem lett í-vé, mint az éppen szóvégi mássalhangzója alapján inkább németnek tartható aKóprB-ban (49 •H accord, német Akkord). A D betűből idézhető ^eTainaMéHTt (53 -= détachement, itt 'oTAB-ien-HLifl no^icn KI> H&KoeMy AB^y') és 4e#H^-éa (i. h. -= défilé). Mivel mindkét esetben katonai műszóval van dolgunk, óvatosságból jobb, ha német közvetítésre gondolunk. Talán németnek kell vennünk, a p <*> b ingadozás miatt az eioiőásKB alakot (54). Különös hangfejlődést mutat eKyBiUnoirB (54), amely a *) Persze 6aTá^iBOH, akárcsak a Nascokinnál előforduló 6ara.inoHKape (295 •*< bataillon carré) német közvetítéssel is terjedhetett Európában. 2) SCSERBA orosz-francia szótára (1940) szerint is sacTaBa 'barriére'.
