Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)

1. rész - Tanulmányok - Gáldi László: Francia-orosz nyelvi kapcsolatok a XVIII. században 31

FRANCIA-OROSZ NYELVI KAPCSOLATOK A XVIH. SZÁZADBAN 33 borodott belőle az a tény, hogy BRUNOT adatai közül a legmegbízhatóbbak SZUMAROKOV egyik tanulmányából származnak (1759), melyben tiltakozott az idegen szavak elburjánzása ellen. Mint tehát alább magunk is igazoljuk, éppen a jövevényszókutatás szempontjából igen hasznos a szövegeket, legalább is kutatásaink elején, nem összekeverni, hanem külön-külön megvizsgálni; nyelv- és társadalomtörténeti jelentőségük így sokkal jobban kidomborodik. Mielőtt BRÜNOT első jegyzékét, az állítólag azóta kihalt francia kölcsönszavak felsorolását újabb példákkal szereznők meg, vessünk egy pillantást BRUNOT második jegyzékére. Ebben valamivel jobb példák szerepelnek, bár itt is fenyeget egyrészt francia és német kölcsönszavak összekeverésének veszélye (inkább német, mint francia bornbardirovaf. és* blokirotiaP!), illetve európai vándorszavaknak a francia elemek közé való sorolása (ilyennek látszik akt, contserte, curiosnyi, stb.). A második jegyzék biztosabb elemei: apartament (1739), attakouet (1770), avantioura (1676—1727), ahol a francia ü visszaadása is figyelemre méltó,1

)

déserteur (1759), descente (1770), s végül talán SUMAROKOV által annak idején hevesen birált, de mégis megmaradt guvernantka. A további kérdés már most az, milyen mozzanatokkal, illetve konkrét adatokkal gyarapítják OBNORSZKIJ szövegei BRÜNOT inkább kisérletszámba menő gyűjtését. Mindenekelőtt szövegeink alapján kissé meg kell szorítanunk BBRUNOT-nak azt az állítását, hogy a francia elemek behatolásának szálláscsinálói elsősorban régebbi német és olasz elemek voltak. A magunk részéről valószínűbbnek tartjuk, hogy a hagyományos szláv szókincset meg a XVIII. század első felében is jelentékeny számú görög, sőt egyenesen újgörög elem gazdagította s ezeket azután később nyugati kölcsönszavak váltották fel. OBNORszKuék antológiája szinte azt a benyomást kelti bennünk,' hogy az orosz' írott nyelvben is újgörög és francia kölcsönszavak többé-kevésbbó úgy rétegeződnek egymásra, mint a XVIII. századi és XIX. század eleji, Kárpátokon túli román nyelvben.2) Ennek a régebbi, görög í) Alakváltozata aBaHTypa (OBN. 322 szerint a lengyel awantura hatására) és oBairrypa (OBN. 330, másodlagos orosz a =- o változással az utána következő v miatt). y 2) Ld. erről L.

GÁLDI : Les mots cforigine néo-grecque en roumain a VEpoqut des Phanariotes (Budapest, 1939), továbbá Les premiers verbes d'origine frangaise dans la langue roumaine (Zeitschr. f. frz. Sprache u. Lit. • 1939, 176 kk.) és Graeco-Valachica (Etudes Slaves et Roumaines 1948). Nyelvtudományi Közlemények LII. 3 .