Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)

1. rész - Tanulmányok - Gáldi László: Francia-orosz nyelvi kapcsolatok a XVIII. században 31

GÁLDI LÁSZLÓ: FRANCIA-OROSZ NYELVI KAPCSOLATOK A XVIII. SZAZADBAN 31 Francia-orosz nyelvi kapcsolatok a XVIII. században Ama kitűnő kézikönyvek sorában, melyekkel a szovj'et nyelvtudomány látja el az orosz nyelvészetet, egyike a legj'obbaknak OBNORBZKIJ és BARHUDAROV nyelvtörténeti szöveggyűjteménye,1

) mely nagy érdeklődésre tarthat számot nemcsak szlavisták, hanem romanisták részéről is. A szovjet szerzők által hozzáférhetővé tett szövegek értékes adalékokat tartalmaznak egy olyan problémához, amelyet eddig tudomásunk szerint legjobban FERDINÁND BRUNOT vázolt monumentális francia nyelvtörténetének VIII. kötetében.2) Amint e puszta utalásból is sejthető, s még inkább gyanítható OBNORSZKIJ és BARHUDAROV szövegeinek XVIII. századi voltából, nem kevesebbről van szó, mint annak a folyamatnak megfigyeléséről, melynek kapcsán az orosz nyelvbe nyugateurópai eredetű szavak és többek közt francia elemek kerültek. A probléma körvonalait BRUNOT is világosan látta, amikor az első francia jövevényszavak meghonosodását Nagy Péter párizsi tartózkodásával, a három évig szintén Párizsban időző Tredjakovszkij francia műveltségével, sőt francianyelvű eredeti verseivel, valamint Erzsébet és II. Katalin uralkodásával hozta kapcsolatba. A XVIII. század folyamán a franciák és az előkelő oroszok közt oly sűrű érintkezés keletkezett, hogy ennek csakhamar nyelvi nyomai is mutatkoztak; BRUNOT szerint már 1700 felé a régebbi német és francia kölcsönszavakat franciák kezdik kiszorítani. Akadnak persze nemcsak kölcsönszavak, hanem gallicizmusok, tükörszavak és tükörkifejezések is, mint pl. MepTBan HaTypa a közismert nature morte 'csendélet* nyomán.3)

BRUNOT kutatásaiban azonban itt sem állt meg: idézett mintegy 25 olyan jövevényszót, amely szerinte a modern orosz nyelvben már nem használatos s ezekhez csatolt másokat, melyek szerinte napj'ainkban is élnek.*) Ezen a ponton azonban BRUNOT, bizonyára művének termé-*) C. II. OÓHopcKHH—C. T. EapxyaapOB; XpecroMaTna no HCTOPHH pyccKorO asHKa. HacTB BTopajj, BtinycK BTopoií. MocKBa, 1948. 2) Histoire de la langue frangaise. Paris, 1934.

VIII/1. 489 és különösen 524 kk. 3) i. m

. 526. , 4) I. m. 526—7. * '