Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)

1. rész - Tanulmányok - Collinder Björn: Az uráli fokváltakozás 15

AZ UBÁIil FOK VÁLTAKOZÁS 29 nevezett VERNER-féle törvényben leírt ősgermán váltakozásával. Ez a vélemény, amelyet WIKLUND *) utóbb visszavont vagy legalábbis lényegesen módosított, bizonyára helytálló. Az ősgermán f, s, &, % ~ @, z, ő, y váltakozásról adott VERNER-féle magyarázatnak megfelelően pedig az uráli váltakozást a következőképpen keletkezettnek képzelhetjük: Zöngétlen (

mássalhangzónak zöngés környezetben való képzése két ellentétes beidegződést tételez fel, mégpedig először a hangszalagrezgés megszüntetését, másodszor ennek újrakezdését. Minél távolabb esik egy mássalhangzó a figyelemnek a szó főhangsúlya által kijelölt csúcspontjától, annál könnyebben lehetséges, hogy az általános pszichofizikai tehetetlenségi törvénynek megfelelően ezt a kétféle beidegzést nem végezzük el, vagyis a szóbanforgó mássalhangzó zöngésül. Feltéve már most, hogy az uráli alapnyelvben a nyilt első szótagú szavak hangsúlya olyképpen oszlott meg a szótagok közt, hogy zárt második szótagra főhangsúly esett, nyilt második szótag esetén viszont az első szótag volt főhangsúlyos, könnyen miegmagyarázhato, hogy zárt második szótag elején miért zöngésülhetett minden zöngétlen zárhang. Feltehető, hogy ugyanilyen helyzetben az s- és é- hangok meg az affrikáták is zöngésültek. SETÁLÁ kimutatta, hogy megmerevedett formában valamennyi uráli1

nyelv több-kevesebb nyomát mutatja a nazálisok azonos képzési helyű zöngés orális réshangokkal való fokváltakozásának. Különösen sok adat van azm~ v{ft) változásokra, amely a jurák- s bizonyos mértékig az ösztják-szamojédban paradigmatikus alakban is fellép. Itt csak a következő példát említjük: finn nimi 'Name' | lapp námmá | mordvin lem | cseremisz hm | votják, zűrjén nim \ vogul nem | osztják nem | magyar név (neve-) || jurák-szamojéd nem, többes genitívuszban niwi' | tawgy nim | jeniszei ni\ nW | osztják-szamojéd nem, nep | kamaszin nim. Nazálisok és megfelelő orális mássalhangzók váltakozása hasonlóképpen magyarázható, mint a zöngétlen és zöngés magánhangzóké. Orális artikulációjú magánhangzók közé eső nazális mássalhangzó kiejtésekor az inyvitorlát először le kell ereszteni, majd ismét fel kell emelni; hangsúlytalan magán-*) SKÖLDnél: Zur Chronologie der Stokayischen Akzent verschiebung 81.