Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)

2. rész - Tanulmányok - Lakó György: Permi szófejtések 137

PERMI .SZÓFEJTÉSEK

141

sebb -là, -le, -Is, -lj stb. képzőhöz vö. Wichmann: SUS. Aik. XXX. 6, 19—20 és Lehtisalo, id. ni. .159), a fentiek alapján azonban nem kétséges, hogy egy puszta -l képzővel is számolnunk kell. Lehetséges, hogy ez nem egyéb, mint az -l képző jésített változata (vö. Lehtisalo, id. m. 159).

A cseremisz -r képzőhöz vö. KB. mo'ygar, J. JU. U. T. B. md'ySr. M. mö'y$r ’Rumpf, Leib’ — zürj. miger ’Leib’, alapszava : míg ’Leib am Hemde’, 1. Lehtisalo : SUS. Tóim. LXXII. 181 -1)

A fenti cseremisz szók tehát egy feltehető *m§y. ~ *muy. alapszó származékai. Ezzel a tárgyalt ziirjén-votják szók csak az esetben egyeztethetők, ha a zürj. mii ’Geschwulst etc.’, (Wied.) myl ’Schwäre, Geschwür/Verhärtung (im Körper)’, KP. (Gen.) mil ’Geschwür' - votj. möl, mel, myli szavak -I, ill. -li. eleme is képző lenne. Ez minden esetre lehetséges, mert az -l képző mindkét permi nyelvből ismert, pl. zürj. Imgil ’Buckel; Kugel’ (vö. bog): kytsyl ’Kreis, Hot’ (vö. kytS ’Ring, Reifen, Kreis’ (1. Lehtisalo, id. m. 179) ; votj. U. koréi ’Geschmack; schmackhaft • usw.’ (vö. ziir. ker ’Geschmack’, 1. Uotila: SUS. Tóim. LXV, 195); kumel}die äussere Rinde des Lindenbastes’ - zürj. koméi ’Hülse, Hülle, Schale (der Frucht)’ - m. hüvely (Fokos : MNy. IX, 416 ; Wichmann : FUF. XV, 23 ; Toivonen : FUE. XXII, 141. A m. hüvely -ly elemének képző voltáról 1. Gombocz : NyK. XLV, 8 ; a votják-zürjén -l képzőről 1. Lehtisalo : SUS. Tóim. LXXII, 179).3)

A cser. *m§y—*muy- y eleme lehet finnugor -*k- folytatója, vö. cser. (Wichm.) KB. ko'yo, U. hiyu' ’gross ; wichtig’ - fi. koko ’Grösse ^ ganz ; Haufen’.3) Ilyen -k-val hangzó alapalakból megmagyarázhatók a permi szavak is, mert fgr. -*&-nak több esetben hang----------V—

*) Vö. még Gombocz : MNy. XX, 61 és Toivonen : NyK. L, 456.

2) Ugyanez a zürj.-votj. -I van meg a testesebb votják -Ti képzőben, 1. Lakó : Fgr. Ért. 2 : 19. — A votj. (Wied.) myli változat hitelessége kétségbe vonható. Ha helyessége igazolódnék, végződésében a -Ti képzőnek még jésítetlen Mel hangzó változatát kell látnunk.

3) Egyes kutatók nézete alapján idetartozónak gondolhatnék a cser. (V icH.M.) KB. joyem, U. joye'm ’fliessen, rinnen ; abfüllen’, KB. jo yS :jo-yS-ßdt, joy§n-ßiit ’fliessendes Wasser, Fluss’ szavakat is, melyeket a régibb irodalom a finn joki ’folyó’ szóval hozott kapcsolatba (NyHd 35—6, Wichmann, Tscher. Texte 272. sz.). Paasonen (Beitr. 55) és Räsänen (SUST. XLVIII, 133) azonban a cser. szót a csuvasból magyarázza. Wichmann ellenvetései (FUF. XVI, Anz. 46) — úgy látszik — nem találtak elfogadásra, mert az újabb irodalom nem tekinti a cser. szót a fi. joki (biztos) megfelelőjének. Vö. Toivonen: FUF. XXII, 161, Uotila, Syrj. Chrest. 88f Paasonen—Síró, Osttscher. Wb. 26.