Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)

2. rész - Tanulmányok - Zsirai Miklós: Az összehasonlító nyelvtudomány emlékünnepe 107

AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ NYELVTUDOMÁNY EMLÉKÜNNEPE

117

SetälX, Sandfeld-Jensen és Thomsen éppúgy hivatkozik rá, mint Benfey, Adam Lucien és Gabelentz, akik a grammatikai nyelvhasonlítás atyjának tisztelik .és egybehangzóan kiemelik az Affinitás korszakos tudománytörténeti nevezetességét.1)

Idehaza bizony kevésbbé értették meg és méltányolták a kortársak. Kazinczy gúnyosan ..unphilosophisch grammatikusnak1'. vagy .,zilahi tudósnak11 szokta csipkedni s még filológiai érzékét. ízlését is kétségbe vonta: Kölcsey kereken megmondta róla a véleményét: ,.Az ilyen napkeleti fejektől én irtódzom11 (Kaz. Lev. VI, 1450. sz.), egy névtelen cikkíró pedig ilyen fölényesen tör pálcát fölötte: yXállunk 1798-ig tsak két fajta

krumpli volt ismeretes, ú. m. a fejér nagy lókrompli,, és a hpsz^zúkó veres krumpli. Abban az esztendőben hozott' 0. Dr. Gyarmatin Sámuel Űr Göttingából két újj, és akkoráig nálunk esmeretlen fajtákat: a tzúkor-, és levesbevaló fajtákat: mellyek sárga színűek lévén, sárga kromplinak nevezték. Mikor Göttingában a’ fejér lókrumplinak vékája négy garas volt, akkor ama’ két más fajta elment egy talléron: méltán, mert eze'k amannál, embernek minden tekintetben jobbak; és Dr. Gyarmathi Űr, több hasznot telt Nemzetének ’s Hazájának, mikor ezeket az egynéhány földi mogyorókat közinkbe hozta, mint mikor, egy 38.7 lapból álló deák nyelven irt könyvben, a’ magyar nyelvnek a’ linnusnyelwet való alyafiságát mutogatta Dr. Beregszászi Pál Űr ellen.11 (M. Nagy Ottó : Gvarmathi S. élete és munkássága 44. 1.)

Kétségtelen, hogy világjáró vándorútjain Gyarmathi egyforma mcgilletődéssel szemlélte a haladás mindennemű vívmányát, a műszaki találmányokat éppúgy, mint a köznevelési reformkísérleteket vagy a tudomány legfrissebb eredményeit, merta zilahi presbitérium meghívó levelére írt válasza szerint: ..min-') Benfey, Theodor, Geschichte der Sprachwissenschaft und orientalischen Philologie in Deutschland (München, 1869) 278. 1. — Adam, Lucien, Grammaire de la langue mandchoue (Paris, 1873) 100—1. 1. (vő. Ligeti: MNy. XLIY, 127. 1.) — Gabelentz, Georg: Liter. Centralblatt 1886. 96. 1. és Die Sprachwissenschaft (Leipzig, 1891) 26. 1. — SetälX, E. N., Lisiä suomalais-ugrilaisen kielentutkimuksen historiaan (Helsinki, 1891) 108. 1. — Thomsen, Wilhelm, Geschichte der Sprachwissenschaft bis zum Ausgang des 19. Jahrhunderts (Halle, 1927) 43.

1. — Sandfeld—Jensen, Kr., Die Sprachwissenschaft (Leipzig—Berlin, 1923) 2. 1.