Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)

2. rész - Tanulmányok - Zsirai Miklós: Az összehasonlító nyelvtudomány emlékünnepe 107

r 112 ZSIRAI MIKLÓS 19. osztják Narimszk körül, 20. jugáni osztják, 21. lumpokoli oszták, 22. vaszjugáni osztják (Csűry Bálint, Gyarmathi S. levele: MNy. XXV., 260). iA szakirodalmi olvasmányok és eszmecserék eredménye­képpen napról-napra tisztultak Gyarmathi nézetei, nőttek a meg­figyelések, megállapítások, a magyar nyelv finnugor rokonságát bizonyító egyeztetések. Az egységes előzetes terv nélkül épülő mű 1798-ban készült el, s Affinitás Lingvciet Hungaricae cvm Lingvis Fennicae Originis grammatice demonstrata címen 1799-ben jelent meg Göttingában. Az Affinitás bárom részből (fasciculusból) és két, illetőleg három függelékből áll. Az első rész Gyarmathi kezdeti érdeklődé­sének megfelelően a maigyar nyelvnek a lappal-finnel, a máso­dik rész a magyarnak az észttel, a harmadik rész a magyarnak a többi ,.finn eredetű“, azaz finnugor nyelvvel való rokonságát bizonyítja. t\z első rész, amely a jelekből ítélve, önálló monográfiának készült, anyagában és módszerében Sajnovics Demonstratioját követi. Újabb lapp forrásul felhasználhatta már Ihre, Ganander, valamin! Lindahl és Oehrling érdemes munkáit, míg a finnre egye­bek közt Vhael nyelvtana és Juslenius szótára állott rendelkezé­sére. Kimutatja a, magyar, a lapp és a finn névszóragozásban, a magyar-lapp melléknévi középfok-képzésben, a tőszámnevek­ben, a sorszámnév-képzésben. a lapp-finn-magyar névmások alakjában és használatában, az igeragozásban, igeképzésben, határozószókhan található egyezéseket; egész sorozatot állít össze a magyar-lapp-finn nyelvek mondattani hasonlóságai­ról, végül lapp-finn-magyar szóegyezéseket közöl abc-rend­­ben. Feltűnő, hogy Gyarmathi a finnt egy kalap alá veszi a lap­pal. Ennek a különös egyoldalúságnak kettős oka lehetett: Gyarmathi eleinte csak a Magyarországon viharos ellenszenv­vel fogadott SAJNOvics-féle lapp rokonság kérdését igyekezett tisztázni, másodszor: ezidőtájt számos szakember csupán nyelv­járási különbséget látott a lapp és a finn között. Az Affinitás második része az észt-magyar nyelvrokonság bizonyítékait veszi rendre az első fasciculuséboz hasonló beosz­tás és módszertani elveik szerint. Gyarmathi ide* kívánatos nyelvi ismereteinek az észt biblia és az 17^80-ban megjelent IIupEL-féle észt nyelvtan és szótár szolgált kielégítő forrásul. A főbb feje­%

Next

/
Thumbnails
Contents