Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)
2. rész - Tanulmányok - Zsirai Miklós: Az összehasonlító nyelvtudomány emlékünnepe 107
110 ZSIRAI MIKLÓS Fabrikák Barbarus Kolóniáira“. Szorgalmasan tanulmányozza a Swetzia tűz oltó Levet, a Mész oltás módját, a híres schneffenthalt Oskolát, a növénynemesítés titkait és a Gyapott Fono meg. Gyapott Fiisülő M ac hin óikat ; rajzokat készít és modelleket rendel, hogy 30 ilyen gyönyörűséges géppel otthon több fonalat termeljen majd, mint amennyit a Székelyföld valamennyi szegény asszonya télen át tartó kemény munkával összepintzergethet. (Jancsó E., Gyarmathi S. levelei: MNv. XL., 359—65.) Lelkendező gazdasági reformtervei mellett nem feledkezik meg voltaképpeni tudományos terveiről sem. Az erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság részére katalogizálja a német könyvtárakban található magyar történeti vonatkozású műveket, kéziratokat s igyekszik közvetlen kapcsolatba lépni az egyetem tanáraival, köztük a magyar problémák legfőbb szakértőjével, a nagyhírű ScmözERrel, akinek összefoglaló munkája, az Allgemeine Nordische Geschichte (1771), de töbh más kiadványa is kétségbevonhatatlan igazságnak vette a magyar nyelv finnugor voltát s elég részletesen ismertette a rokonnyelvű népeikre vonatkozó földrajzi, történeti, nyelvi tudnivalókat. Schlözer megokolt tanítása, kutatásra serkentő sznvedélyessége nyilván szeget ütött az addig keleti atyafiságot valló Gyarmathi fejébe, s hamarosan hozzálát a Sajnovics DemonstratioyÁnak megjelenése óta kiadott szakmunkák tanulmányozásához: már az 1796. július 15-én írt levelében közli a Stockholmi Tudós Társasággal, hogy mohón olvassa a Lindahl—OehelingTéle Lexicon Lapponieiimol í 17 80 ), mert „i n e x p 1 e b i 1 i s m i h i s u b i i t cup i d itas... in Lingvam Lapponicam penitius inquirendi“. Kéri, küldjenek neki lapp könyveket, hogy gondosan összegyiijthesse a magyar és .a lapp nyelv szókészleti, valamint grammatikai egyezéseit: „Sic jnngemus Orienten! Occidenti, et Meridiem Sepfenlr'ioni“. (Leffler B., Gyarmatin S. levele: MNy. IX, 37—41.) Schlözer Gyarmathi lelkes érdeklődését látva szóval és lettel iparkodik a tanulmány sikerét előmozdítani. Biztatja, sürgeti: mentse meg a magyar tudományosság hírnevét, mert a magyar östörténészek, nyelvhasonlítók javíthatatlan etimologizáló rajongók. Gazdag könyvtárából kölcsön adott segédeszközökkel, ritkaságszámba menő forrásmunkákkal látja el, s még a készülő mű címéből is az ő bölcs tanácsára marad ki a Sajnovicst
