Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)
2. rész - Tanulmányok - Zsirai Miklós: Az összehasonlító nyelvtudomány emlékünnepe 107
108 ZSJRAI MIKLÓS a kábulat hatalmát megtörve, bebizonyítsa nyelvünk rokonságát az egyik leí'itymált finnugor nyelvvel, a lappal. Felesleges volna e helyütt részletesen vázolnom a Demonstratio vegyes hatását. Tudjuk, hogy az ú. n. hazafias közvélemény gálád ünneprontásnak, a nemzeti becsületet meggyalázó járomnak érezte Sajnovics prózai igazságát, s egyesek a pánlingvista, Kalmár Györgye esküdtek, aki ditirambusokat zengett a magyar nyelv páratlan tökéletességéről és állítólagos incomparabile idioma voltáról, mások pedig tüntetőén a nagyhírű orientalistának, Beregszászi Nagy PÁLnak tapsoltak, aki védőbeszédszerű előadásaiban, leveleiben, tanulmányaiban, könyveiben a héberrel, arabbal, perzsával, törökkel és egyéb romantikus tekintélyű nyelvekkel rokonította a magyart. Hiába figyelmeztette Schlözer, hogy a magyarban található keleti elemek jövevények; hiába pirongatta Murr, hogy „Lingua.ni hungaricam ramum esse insignis trunci Finnici, extra dubium positum est, et doleo te id nescire. Adfinitatom cum Lapponum dialecto Finnica evidenter monstravit P. Sajnovils, et nnperrime I. Hager. Talia legere debuisses ante quam de Hebraira, Syr. Arabica adfinilale cogitares"“ (Alink V. 1. jegyz,.). Kárba veszett minden szó. Beregszászi csak azért se méltatta elolvasásra az eretnek SAjNovicsot, még kevésbbé a Demonstratio megjelenése után közzétett finnugor nyelvi anyagot. 'Megbotránkozását különösen a göttingai történetkutató iskola nem rejtette véka alá, váltig hangsúlyozva, hogy a magyar nyelvhasonlítást és ősilörténetkutatást mindaddig nem lehet komolyan venni, míg ki nem szabadítja magát a hiú képzelgés káprázatából és rá nem lép a Sajnovics megjelölte helyes útra. El kell következnie ennek a kijózanodásnak — jósolták —, s akkor majd kiderül, hogy a magyarnak as lappnál még közelebbi rokonai is vannak, mégpedig a vogulok és a permiek. Ha akad majd magyar tudós, aki felkeresi őket és nyelvüket tüzetesen összeveti a magyarral, akkor nemcsak a magyarság őstörténetét, hanem > Európa keleti felének és Nyugat-Azsiának a múltját is felderítheti. Schlözerék intelmének előbb meglett a foganatja, mint ahogy várni lehetett volna: ismét akadt egy magyar tudós, aki Sajnovics nyomdokába lépett s bar nem utazott az Urál vidékére, a rokonság gyanújába vett népek közé, a hozzáférheti' szűkös irodalmi segédeszközök, nyelvi szemelvények, törmelé'