Nyelvtudományi Közlemények 50. kötet (1936)

Tanulmányok - Techert József: Az idegen szavak Csokonai nyelvében 439

446 TECHERT JÓZSEF vünkhöz kell símulniok. Az ilyen átformált idegen szavak közül —jmint korának legtöbb művelt költője — Csokonai is használja a purgoma 'epigramma' szót, vagy Dugonics szittya 'scytha' szavát (1. NyUSz.), ő maga azonban egyetlen kölcsönszót sem alakított |át magyarosabb hangzásúvá. Általános szokásuk volt a nyelvújításkori költőknek, hogy német és francia mintára elhagyogatták a latin eredetű szavaknak, főleg a tulajdonneveknek az -us (-ius), -a (-ia), -nm (-cum) stb. végzeteit. A NyÜSz. idézi Sándor Istvánnak egy idevonatkozó megjegyzését: „Vessük el azt a sok iá-t az országok s városok nevéből s az us-t a nemzetek nevezetéből, mert mind kettő felettébb deákos, ú. m. Dánus, Svékus, Russzus, Prusszus s mondjuk inkább Dán, Svéd, Porosz, Orosz" (Sokf. IV, 234). E felfogásnak Csokonai költői nyelvében is határozott nyomai vannak. Már az is a nyelvújítók hatására vall, hogy inkább él a szabályosabb, de újabb Athenae, Athene névalakkal, mint a hagyományos Athénás-&ül (l. MNy. XXIX, 305)x). Még inkább áll ez a Bált tengere kifejezésre (Kleist ,,Tavasz"-ában), melyet maga is szükségesnek tart megmagyarázni a jegyzetekben: „Balticum tenger" (I, 689); ez utóbbi a korabeli szokásos alak. Itt sem halad azért töretlen csapáson költőnk. Földi 1799-ben készült Term. Hist.-jában már a mai alakot használja: „Bálli tenger" (367)2), sőt ugyanez már 1780-ban is felbukkan: ,,a' Balti (Maré Balticum) tengerenn való hajózás" (Magy. Hírmondó 136). Csokonai kifejezése egész pontosan előkerül egy 1790-es, általa is ismert forrásból: „Bált Tengere" (Hadi és más nevezetes történetek3

), 1790: II, 359). Használja költőnk versben (de *) De nem oly merész e téren, mint ÁNYOS PÁL, aki nem is. ezt az újabb alakot használja, hanem már a mai Athén-t (Á. P. Munkáji, Bétsben, 1798: 24, 32, 139). 2) Ügy látszik, FőLDitől származik a mai

Atlanti-tenger is. Az EtSz. az Atlanti T. alakot először Márton 1800-as szótárából idézi s ezt mondja: „a mai atlanti alak a XIX. sz. közepe óta." Földinél azonban mindig Atlanti Tenger áll (Term. H, 248, 251); s minthogy Márton József 1800-as szótára számára feldolgozta Földi könyvét, még a hangalak eltérése mellett sem lehetetlen, hogy Földi volt a forrása. 3) Ennek a szerkesztői, Görög Demeter és Kerekes Sámuel hirdették azt a pályázatot, melyre Földi Nyelvkönyv-e készült; Görög Demeterhez fordul később Csokonai is, hogy újságírói állást kaphasson (II, 675) s 1802-ben alkalmi verset is ír tiszteletére (I, 326).