Nyelvtudományi Közlemények 50. kötet (1936)
Tanulmányok - Bartucz Lajos: Rassz és nyelv 30
38 BARTUCZ LAJOS tische Typen und Sprachgruppen in Kordofan című klasszikus munkájában felsorakoztatott párhuzamos nyelvészeti és antropológiai bizonyítékokat, már aligha intézhetjük el a kérdést egyszerű tagadással. Mindenesetre kívánatos, hogy hasonló párhuzamos embertani és nyelvészeti kutatások minél több népre vonatkozólag végeztessenek. Amidőn tehát a nyelvész megállapítja, hogy valamely nép nyelve ilyen vagy olyan nyelvkeveredés nyomait mutatja, rögtön felmerül a kérdés, hogy vájjon ez a keveredés csupán külső, művelődési érintkezés vagy pedig beolvadás, rasszkeveredés útján jött-e létre. S itt jön segítségül az antropológus, hogy a kérdést eldöntse s az esetleges rasszkeveredés iránj'át és fokát megállapítsa. MEINHOF pl. összehasonlító nyelvtudományi alapon (Die Sprachen der Hamiten, 1912.) kimutatta, hogy a bantu nyelvek erős hamita vagy hamitaféle nyelvek befolyása alatt keletkeztek. Az antropológia azután kiegészíti ezt azzal, hogy ez nem külső érintkezés folyománya, hanem rasszkeveredés által történt, mert tetemes hamita (aethiopiai) vér van bennük. Aligha véletlen az a kapcsolat is, amely az északeurópai rassz (homo nordicus) és az indogermán nyelvek között tapasztalható. Amint ugyanis a nyelvész kimutatja, hogy az indogermán nyelv északfelé haladva mind keveretlenebb, s a svédeknél a legtisztább, éppúgy megállapítja viszont az antropológus, hogy ezzel párhuzamosan halad a homo nordicus terjedése, tisztulása, s végül a kettő találkozik. E mellett az is kiderült, hogy nincsen egyetlen indogermán nyelvű nép sem, amelyben a homo nordicus képviselve ne volna. Minden jel arra vall tehát, hogy az indogermán ősnyelvet az északi rassz termelte ki. Az indogermán alapnyelvnek centum- és satem- csoportra való szétválását, az egyes indogermán nyelvek kialakulását, a két nagy germán hangváltozást, a germán alapnyelv tagolódását, majd a különböző dialektusokat ma már mind bizonyos rasszokkal, rasszkeveredésekkel magyarázzák. A bajuvár nyelvjárás pl. a dinári, az alemann az alpi, s a sváb a nordicus rasszjellegű német területeknek felel meg. „A rasszantropológiai szemlélettel végzett nyelvjáráskutatás bizonyára sok hasonló dologra vethetne fényt * — mondja GÜNTHEE1 ) nem egészen alaptalanul. a) EL GÜNTHER, Rassenkunde Europas. 1929.