Nyelvtudományi Közlemények 50. kötet (1936)

Tanulmányok - Pukánszky Béla: Budenz József, Göttinga és a magyar nyelvhasonlitás 361

BTTDENZ JÓZSEB", GÖTTINGA 367 ád a finn tudós magyar-finn szóegyeztetéseihez,1 ) 1785 szeptem­berében pedig az ő ösztönzésére mutatja be CORNIDES DÁNIEL a göt­tingai,tudós társaságban a magyarok régi vallásáról szóló tanul­mányát.2 ) A magyar nyelveredetre és nyelvrokonságra vonat­kozó kérdések egész sorát veti fel egyik legkedvesebb, később engesztelhetetlenül gyűlölt tanítványának, ENGEL JÁNOS KERESZTÉLY történetírónak adott útmutatásaiban és a hozzá írt levelekben. Engelt is főleg a magyarság eredetére vonatkozó források kiadá­sára és kritikai méltatására biztatja,3 ) és Engel főműve, Ge­schichte des ungarischen Reiches und seíner Nebenlander4 ) (1797—1804) I. kötetéről adott bizalmas, baráti bírálatában kü­lönösen behatóan foglalkozik a magyar nyelvrokonság problémá­jával. Óva inti tanítványát attól, hogy a tudománytalan etimolo­gizálásban BEREGSZÁSZI NAGY PÁL példáját kövesse. Beregszászi Nagy Pál ugyanis Schlőzer minden érvelése ellenére kitartott fel­fogása mellett, hogy a magyar nyelv a keleti nyelvekkel rokon,5) s ezért a göttingai iskola felfogása szerint egyre inkább elveszti tudományos hitelét; a tudománytalanság forrása pedig az ábrán­dos etimologizálás, ezért írja Engelnek: „Wie unendlich viel habén . . . Ihr Otrokócsi sich und der Wissenschaft dadurch ge­schadet! Beregszászi, der eben auf dem Wege ist, bedaur ieh nicht; der macht sich nur ridicul. Aber Sie, mein schon so be­rümter Freund, stehen in Gefahr, einen Teil Ihres wolerworbenen Renoméé wieder zuverlieren, und die Aufmerksamkeit unserer Zeitgenossen auf Ihre reell wichtige Recherches zu schwáchen!" 6 ) A magyar-keleti nyelvrokonság elméletével felfegyverkezve érkezett Göttingába 1795 végén mint gróf Bethlen Elek kísérője és mentora GYARMATHI SÁMUEL is, akinek irányításával és támoga­tásával Schlőzer leghatékonyabban kapcsolódott bele a magyar x) U. o. 20—21. 2) Commentatio de religione veterum Hungarorum. Edidit suamque de origine gentis hungaricae dissertationem adjecit CHRIST. ENGEL. Viennae, 1791. 3) V. ö. THALLÓCZY : i. m. 41. 1. 4) Engel művét báró Prónay Sándornak ajánlotta, aki az ajánlás szerint szintén Göttingában kapott ösztönzést arra, hogy a magyarság erede­tével és nyelvünk rokonságának kérdésével foglalkozzék. 1. TIIALLÖCZY: i. m. és SZINNYEI: Magyar írók XI. k. 1189. *) 1. PAPÁT J.: i. m. 18—19. 1. 6) THALLÓCZY: i. m. 41. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents