Nyelvtudományi Közlemények 50. kötet (1936)

Tanulmányok - Petz Gedeon: Adalékok Budenz József életrajzához 348

ADALÉKOK BUDENZ JÓZSEF ÉLETRAJZÁHOZ 345) jószágot, S t i f t g u t-ot szerzett idővel a Budenz-család is, és az említett Budenz Lajos, aki nemrég — f. évi ápr. 11-én — halt meg, mindaddig tulajdonosa volt e régi Stiftshof vagy Siegerhof megmaradt felerészének. Az anyakönyvi adatok tanúsága szerint a XVIII. század végén és a XlX-iknek elején Budenz Gáspáré volt az említett birtok. Míg a családnak az előzőkben említett derék, tisztes tagjai mindanynyian gazdálkodással foglalkoztak, addig Budenz Gáspár három fia közül a legidősebb, Boldizsár János (1797—1875), már inkább a Budenz Boldizsár Szellemi téren való munkás(Budejlz József atyja) sághoz vonzódott és a paraszti sorból kiemelkedve a néptanítói pályára lépett. Ebben a minőségben több helyen működött, végül szülőhelyén, Rasdorfban bízták rá a főtanítói állást. E minőségben való mintaszerű tevékenységénél fogva nejével, Évával (1798—1866) együtt köztiszteletben részesült. Budenz Boldizsárnak két fia volt: Lajos és József. Az idősebbik, Lajos, 1828. jan. 6-án született; elvégezte a fuldai tanítóképzőt, több helyen tanítóskodott, 1862 óta a fuldai városi iskolában működött mint tanító s az 1889. év elején nyugalomba lépett. Arról értesülvén, hogy öccse, József nemrég a budai Naphegyen házat építtetett, elhatározta, hogy élete hátralevő részét itt fogja nála tölteni Budapesten. El is jött ide öccséhez, azonban rövid tartózkodás után ismét visszatért hazájába. Később azonban, amikor hírét vette, hogy József megnősült, ismét Budapestre költözött, Józsefnek naphegyi házában lakott és itt volt