Nyelvtudományi Közlemények 49. kötet (1935)

Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Az uráli nyelvek régi halnevei 1

24 N. SEBESTYÉN IRÉN jövevényszók a lappból. QVIGSTAD (Beitr. 170) egyeztette a Ip. dábmot és f. tammukka halneveket. Szám. PALLAS (Zoogr. III, 406) „Ostiacis ad Kas fluvium" domuchey 'salmo ómul', amelyben a -chey végzet bizonyára azonos azzal a -Tea, -ha, -ga, -hae, -haei, -hai stb. képzővel, mely megvan a fau'ka, paiha (1. sz.), Jcinthae (34. sz.), nengahai, nariahaei (17. sz.) stb. halnevekben is (vö. PAAS., Beitrage 285—286 jegyz.). A szókezdő d- nem világos, vö. mégis (PAAS., Beitrage 296, 370 sz.): szamKam. te-tÜm, de-tl'im 'bringen' - f. tuo- stb. ITKONEN: JSFOU. XXXII3

, 49, lp., f. és szamO „Laak"

tyy 'taimen', Kam. teji. 13. F. LÖNNR. toikelo ett slags större fisk i Ladoga' (egy nagy hal a Ladogában). A -lo végzet ugyanaz a képző, mely megvan a jokkelo (43. sz.) halnévben is. ? Szám. PALLAS (Zoogr. III, 414) „Ostiacis ad Kas fi." tughe 'salmo tugíin', „Caniaschinzis" tughurae id. A -rae végzet képző, vö. szám. patára (9. sz.), satura, sátoréi (16. sz.) stb. A f. -k- és szamKam. -gh- megfelelésre vö. PAAS., Beitrage 54—59. Az egyeztetés a finn halnév bizonytalan jelentése miatt kétséges. 14. F. sintti LÖNNR. 'liten fisk, nors' (kis hal, osmerus vagy salmo eperlanus), N.: Kainuu 'pieni ahven' (kis perca fluviatilis'), Maaninka 'pieni kala' (kis hal), süti ITKONEN (JSFOU. XXXII3

, 79) 'mutu' (phoxinus aphya), N.: Pyhanta, Jámsa, Sievi, Toholampi, Lestijárvi 'pieni ahven' (kis perca fluv.). — A IpS. FRIIS sittek 'perca; abor' jövevényszó a finnből. A -k végzet elhomályosult képző, mely megvan pl. a lpN. dabmok (12. sz.) és lpL. kmcük (59. sz.) halnévben, valamint a kővetkező állatnevekben is: lpN. cierrek, ccBrrék 'sterna arctica' ~ vog. tsara, sírd stb. 'möwe', szamO. sar, sar, sár 'meerschwalbe; sterna hirundo' (vö. PAAS., Beitr. 143, 221. sz.); lpN. curuk, túrok, diai. őiruk 'musca, musca grandior prsegnans; fliege, schmeissfliege' ~ lpN. Surro, éurru id. (i. mű 154, 227. sz.); lpN. cmrmak, ciermak 'vitulus rangiferinus unum annum natus' ~ lpK. ciernna 'lupus' (i. mű 219, 281. sz.). ITKONEN (JSFOu. XXXII3

, 79) a lapp halnevet a f.

süti megfelelőjének magyarázta. Szám. PALLAS (Zoogr. III, 403) „Ostiacis ... ad Surguf schitte 'salmo oxyrhinchus', (Zoogr. III, 409) „ad Narym" süti 'salmo vimba'. A szókezdő hangok — f. s, szamO. s- ~ s- eredeti