Nyelvtudományi Közlemények 49. kötet (1935)
Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Az uráli nyelvek régi halnevei 1
AZ üfiÁLI NYELVEK RÉGI HALNEVEI 15 WICHMANN: FUF.XI, 278ztirj.,? lp.; ITKONEN: JSFOu.XXXII3 , 80 lp. seras, f. (a két halnév viszonyának közelebbi meghatározása nélkül). 4, Osztj. PALLAS (Zoogr. III, 396) schóhor 'salmo lavaretus', AHLQV. sógor coregonus lavaretus', BEKÉ sókor (schokor) 's.-hal; s.-fisch'; KAEJAL. Ni. énydr\ Kaz. éoy§r\ 0. söy§r f ein fisch, m,0Kypi>, schnapel (auch von der grösse des muksuns)'. Az orosz tuoKopz, luorci/pz — amint már AHLQVIBT megjegyezte •— jövevényszó az osztjákból. Hasonlóképpen osztják eredetű — talán orosz közvetítéssel — a PALLAsnál feljegyzett (Zoogr. III, 398) „Laak-Samojedis" tschooker 'salmo muksun'. Viszont KAEJAL. Trj. sök'dr1 'moKypt; schnapel (kommt in der gegend nicht vor)' valószínűleg az oroszból származik. Vog. AHLQV. sükur, sö%er 'coregonus lavaretus', MUNKÁCSI, Hal. 304 sukér 'coregonus lavaretus', KANN. SO. SÜG9 V 'moicypB: salmo lavaretus'. A vog.-osztj. halnevek végén levő -r elhomályosult kicsinyítő képző (vö. SZINNYEI, NyHas.7 97 és az ott idézett irodalom), mely megvan az osztj. sebar-xut 'ieuciscus' halnévben is (40. sz.). Az -r képzőre vö. még vogÉ. ántdr anyaméh' ~ oszt. unt, md. unda, f. ont&-, lp. vuovdda üreg, barlang'; vogFL. sakívdr orom' ~ vogK. sankív 'halom'; vogK. komdr 'der mánnliche samen' ~ kom 'férfi' (vö. GOMBOCZ : MNy. XX, 60). A vogul halnév valószínűleg jövevényszó az osztjákból. VotjJ. WICHM. tsukjrna 'nectcapt; rantatörö; gründling; cyprinus gobio'. Az -ma végzet valószínűleg összetett képző, melynek -TT eleme azonos a vog.-osztj. alakokban is meglevő kicsinyítő képzővel (vö. SZINNYEI, NyHas.7 97 és az ott idézett irodalom). A -na elem valószínűleg azonos azzal a képzővel, mely megvan a hasonló jelentésű zürj. gurina halnévben is (2. sz.). CserM. WICHM. su'kmg 'no^ysA^; erás kala' (PAWLOWSKY nodycmz Ieuciscus od. chondrostoma nasus; der nasling, die nase, der schwarzbauch'). A -mg végzet elhomályosult képző, mely megvan pl. a következő szókban is: KH. pzzd'lmd 'vogelbeere, vogelbeerbaum' ~ U. pi'zB, M. pvlzd id.; U. pükxse'rmő 'haselnuss' ~ pükxse'r id. (WICHM. Tscher. texte). Vö. még SZINNYEI, NyHas.7 97—98 és az ott idézett irodalom. Szám. PALLAS (Zoogr. Ili, 406) sáug-chall 'salmo ómul'. A sáug szó — dr. T. LEHTISALO szíves közlése szerint — azonos a jurT. sdfic ftk 3 , Nj. havvask 'teravapáinen' (hegyesfejű) szóval. Eszerint sáug-chall 'hegyesfejű-hal.'