Nyelvtudományi Közlemények 49. kötet (1935)

Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Az uráli nyelvek régi halnevei 1

4 N. SEBESTYÉN IRÉN tem, LAURI KETTUNEN egyetemi tanár és OSKARLOORITS egyetemi m. tanár uraknak, akik keleti-tengeri finn, illetve lív halneveket küldtek. Köszönetemet fejezem ki a Sanakirjasáátiö vezetőségének, hogy a Sanastaja-1927. 2. számában, saját kezdeményezéséből, a finn halnevek földrajzi elterjedésére vonatkozólag terjedelmes tudakozódást adott ki és a beérkezett válaszokat pontos másolatban átadta nekem, valamint a Finn Irodalmi Társaságnak azért a szívességért, hogy a karjalai-aunuszi kéziratban levő szógyűjtemények használatát megengedte. Hálával tartozom ZSÍRAI MIKLÓS egyetemi tanár úrnak, aki LYTKIN, ROGOV és SACHOV szótárából zűrjén halneveket keresett ki számomra, könyvekkel ellátott, akivel kétségeimet többször megbeszéltem s aki kezdettől fogva nagy érdeklődéssel kísérte munkámat. Rövidítések. A nyelvek, nyelvjárások és források rövidítésében általában a Magyar Etymológiai Szótár rövidítéseit követem. Kiegészítésül közlöm azokat a rövidítéseket, melyek az EtSz. rövidítései között nem szerepelnek vagy azoktól gyakorlati okokból némileg eltérnek. — MUNKÁCSI BERNÁT „A magyar népies halászat műnyelve" (Ethnographia IV.) című 1893-ban megjelent becses értekezéséből csak vogul nyelvi adatokat vettem át, etymológiáira azonban — mivel a mű megjelenése óta fgr. hangtani ismereteink lényegesen megváltoztak — nem voltam figyelemmel. Ugyanez vonatkozik az ÁKE. halnév-etymológiáira is. A finn népnyelvi adatokat és a helyneveket, melyek a halnevek földrajzi elterjedését mutatják — ha a forrás nincs külön megjelölve — a SANAKIRJASÁÁTIÖ tudakozódására beérkezett válaszokból vettem. Vannak azonban adataim (Iitti, Jaala, Kontiolahti, Maaninka) a finn nyelv készülőben levő nagy szótárának gyűjteményeiből is. Figyelembe veendő azonban, hogy Finnország több vidékéről egyáltalán nincsenek adataim, s ezért a finn halnevek népnyelvi variánsairól és földrajzi elterjedéséről nem adhattam teljes képet. cserB. = Birski nyelvjárás a cseremiszben. „ C. = Carevokoksajski , „ „ J. — Jaranski „ „ „ JU. = Jaransk-Urzumi „ • „ „ KH. = Kozmodemjanski (hegyi) „ » „ M. = Malmyzi „ „ „ P. = Permi „ „ s ti.' = Urzumi „ „ cser. RAMST. = hegyi cseremisz adat RAMSTEDT szótárából: Bergtscheremissische Sprachstudien. Von G. J. RAMSTEDT. Helsingfors 1902. cser. WICHM. == YRJÖ WICHMANN cseremisz szótára (kézirat).