Nyelvtudományi Közlemények 49. kötet (1935)

Tanulmányok - Ligeti Lajos: Mongolos jövevényszavaink kérdése 190

190 LIGETI LAJOS Mongolos jövevényszavaink kérdése. Már PEAY GYÖRGY, BEREGSZÁSZI NAGY PÁL, HORVÁT ISTVÁN és FOGARASI JÁNOS megkísérelte, mint tudjuk, hogy többek között mongol szavakhoz is hasonlítson bizonyos magyar szavakat. E meglehetősen bizonytalan formájú mongol nyelvhasonlítás után lépett fel SZENTKATOLNAI BÁLINT GÁBOR első hírhedt nyelvhasonlító munkájával: Párhuzam a magyar és mongol nyelv terén1

), melyben nem kevesebb mint 1150 magyar szóhoz keresett mongol rokonságot. Sajátságos, hogy ez a nagy anyag mennyire hasznavehetetlen a későbbi, mongolos elemeket vizsgáló kutatások szempontjából: a rengeteg délibábos szóhasonlítás mellett tömegesen hiányzanak azok a mongol szavak, amelyek valóban összeíüggésbe hozhatók szókincsünkkel, nem Uíryan közvetlenül, hanem mint török jövevényeink távolabbi rokonai. Később maga BÁLINT GÁBOR is visszavonta egyeztetéseinek egy részét: „A tamul-féle nyelvek nem ismerése miatt van az, hogy az évek előtt hevenyében összeállítottam 'Magyar-Mongol Párhuzam'-ban tett összevetések egy része ma nem állhat meg". De BÁLINT GÁBOR ekkor már tökéletesen vad vizeken járt nyelvrokonság-kutató útjain: a mongol után a dravida nyelveket tette meg a magyar rokonául és egy meglehetősen zavaros turáni nyelvcsaládba gyömöszölte a tamult, a magyart a mongollal együtt. Sajnálatos eltévelyedésének terjedelmes anyagát „GRÓF SZÉCHENYI BÉLA keletázsiai útjának tudományos eredményeidben adta ki 1897-ben (II. köt. 1—341. 1.): „Tamul (dravida) tanulmányok. I. Tamul nyelvtan, tekintet el a többi tizenegy társnyelvre és a magyarra. II. Magyar—tamul gyöknyomozó szótár tekintettel a középturánság főbb nyelveire." Pár évvel rá megint egy másik fantaszta nyelvhasonlítás mellett kötött ki, és az eddigi „rokonok" mellé odavonta a kaukázusi kabard nyelvet is: 1. Kabard nyelvtan (litografált), 320 1., Kolozsvár 19U0; 2. Lexicon Cabardico-Hungarico-Latinum, XXII, J) A Párhuzam alcíme:

Madsar Mongol khojor khele adalitkhakho bicsik, alatta zárójelben a magyar fordítása: Magyar mongol két nyelvet egyenlítő irat (Budapest 1877). Ez az alcím SZINNYEY, Magyar írók I, 419. 1. tévesen különálló munka gyanánt szerepel.