Nyelvtudományi Közlemények 48. kötet (1931)

Tanulmányok - Göbl László: A magyar szótárirodalom hatása az oláhra. I. 68

A MAGYAR 8ZÓTÁRLKODALOM HATÁSA AZ OLÁHRA 81 alkotta-e a szót MA. megfelelő értelmezéseinek lefordítására, nehéz eldönteni. Tudomásom szerint a iribasáoa stb. más forrásból nem ismeretes.1

) beseadá -= beszéd, necnfth fle riioynrL, Süli g. m. Pl. dicacitates (621. ~ Tréfa befzéd, Czufolás, MA. 780). DicJ. Ac. Rom. I. 546. szerint szláv eredetű, itt azonban feltehető a magyar átvétel, vö. CANDREA-DENBUS, Graiul n. II, 63, 65. BŐBB, Dict. II, 561. BARBUL, Avasv. 43.*) AL GEORGE. Szamos 33, STAN, Kölcsönhatások 26.3) stb. betejalá (391) betejire (116) betegos (391) az Erdélyben általánosan elterjedt beteag szó származékai, vö. Lex. Mars. 101. Ismeretes Munténiában (betejune, RADU GRECEANU, Cronica, Magaz. Ist. II, 196) és Moldvában is (1. pl. TOCILESCU, Mat. Folkl, I. 426).4) biciuluesc -= becsül, BHIÖÍIÖ€CKOY, BMitfíiöef-Ka. JRevereor 574. Taxo 677. Veneror. 722. ~ MA. 729, 837, 886. Erdélyben általánosan ismert jövevényszó, vö. Dic^. Ac. Rom. I, 556, ALEXICB. Magy. el. Nyr. XVI, 352, MANDRESCU,5)

41, AL-GEORQE, Szamos 33, BARBUL, Avas 43, MOLDOVÁN, Alsófehér 89,6

)

STAN, MÓC. 27. birsag ~= bírság, BiHphuiArh, Multa (393). Származékai: birsuguire, birsuguit, (393, 395). Dic^. Ac. Rom. I, 567, ALEXICB, Magy. el. Nyr. XVI, 354, MANDRESCU, 45, ghirsug (Buzáu), CANDREADENBUS. Graiul Nostru I, 235. Egyike a legközönségesebb magyar kölcsönszavaknak. biruesc -« bír. „possideo" Ntmi|MH BÍMpaecKh IUH ÍIIJÍÖGCKL (Rhenus cikkben, 571 ~ Németek birjac és lakiac. MA. 731). Itt az ige még eredeti jelentésében fordul elő, vö. Habeo 257. Possessio 507. 'Győzni' értelemben is található, pl. BMpöHinwpb, Triumphator, 710- (Eredeti jelentésére nézve 1. Dicl;. Ac. Rom. I, x) Csak szóbeli értesülésem

van arról, hogy ma ínbasáoz *= 'megharagszom, bosszankodom' ezelőtt 50—60 évvel ismeretes volt Hunyad megyében, Hátszeg-Lozsád környékén. 2)

BARBUL JENŐ, Az avasvidéki nyelvjárás, Bp., 1900. 3)

STAN V., Magy. el. a mócok nyelvében, NyF. 19. Bp. 1905. 4) GR.

G. TOCILESCU, Materialuri Folkloristice, Bucuresti, 1900. I—II. 6)

S. C. MANDRESCU, Elemente unguresti in limba romána, Bucuresti, 1892. 6)

MOLDOVÁN GERGELY, Alsófehér vármegye román népe. Nagyenyed, 1899. Nyelvtudományi Közlemények XLVIII. *»