Nyelvtudományi Közlemények 48. kötet (1931)

Tanulmányok - Göbl László: A magyar szótárirodalom hatása az oláhra. I. 68

72 GÖBL LÁSZLÓ nem említi, hol történt a vásárlás. Bár ez a BARKóczYra vonatkozó adat igen kései s teljesen elszigetelt, mégis e ponton kísérlem meg a magyar s oláh vélemények egybevetését. Az erre vonatkozó öszszes megállapítások természetesen csak hipotetikus jellegűek. Véleményem szerint ugyanis BARKÓCZY e szótárt csakis Bécsben vásárolhatta, hol 1740-től 1764-ig*) annyiszor megfordult s hol az udvari életben előkelő szerepet játszott.2

) Feltétlenül ismerte

itt az összes számottevő személyeket. VI. KÁROLY, miután megengedte, hogy SERBAN CANTACUZINO özvegye fiaival együtt Ausztriában telepedjék le,3)

RADU CANTACUZINOÍ a császári hadsereg kötelékébe fogadta. Itt a herceg 1736-ban ezredesi s a következő évben vezérőrnagyi rangra emelkedett. Mivel időközben megházasodott4

)

s csupán katonai fizetésével rendelkezett, kórelmet terjesztett a császár elé, hogy a Szent György-rendet, melynek a CANTACUZINO-család összes tagjai lovagjai voltak, másokra is átruházhassa. A császár a megadott jogot6

) később különböző visszaélések miatt .visszavonta. RADU a 40-es évek elejéig tartózkodott Bécsben, majd rengeteg külföldi kalandozás után (adósságai s feleségének hajdani botrányos életmódja miatt több városból kiutasították)6

)

1752 körül Lengyelországban halt meg. Fia az osztrák tóbb BABKóczy-életrajzok (KANDRA KABOS, Magyar Korona, 1879. DR. FRAKNÓI VILMOS, Magy. Egyet. Encycl. V. 691, Felső-Magyarorsz. Minerva, 1832, 245. s köv. 1.), valamint a SZINNYBI (Magyar írók I, 588—592) idézte bibliográfia kisebb cikkei semmit sem említenek. A BARKóczy-család levéltárában (MNMúz.), valamint az esztergomi prímási könyvtár idevágó irataiban sincs semmi nyoma a vásárlásnak. *) Az utóbbi évszámra nézve 1. MARCZALI HENRIK, Mária Terézia (Tört. Életr.) 166. 1. 2) \>ö.

MÁRIA TERÉZIA levelét BARKÓCZYÜOZ (1763. dec. 10. BARKÓCZT-CS. It. 3212.). 3)

HÜRMÜZACHI, Documente VI., 231—2. 1. VI. KÁROLY levelét 1. BALCESCU, Magáz. Istoric IV., 89—90. 1. 4)

Egy állítólagos hesseni hercegnőt vett nőül. „Von der Naissance der fürstlichen Gemahlin kann nichts eigentliches melden, weilen dieselbe von einigen als eine Spuria von einem heszischen Hausz, von anderen aber als eine gemeine Person angegeben wird." WARSBERG báró, Erfurt kormányzójának jelentése. HURMOZACHI, VI., 585—6. vö. ib. X. IX. 1. fi)

MIHAIL CANTACUZINO : Genealógia Cantacuzinilor, Bucure^ti, 1902. 326. s köv. 1. N. IORGA : Despre Cantacuzini, Bucuresti, 1902. VIII. 1. 6)

Vö. WARSBERG másik levelét, melyben megemlékezik a herceg Drezdában, Lipcsében, Erfurtban viselt dolgairól HURMUZACHI, VI., 585.