Nyelvtudományi Közlemények 48. kötet (1931)

Tanulmányok - Zsirai Miklós: Finnugor népnevek (Befejező közlemény) 31

FINNUGOR NÉPNEVEK 47 lach d'Arnsburg á Gerard Mercator, á Duisburg en Cleves) szerint: „en laissant l'Ile de Waigatz au milieu entre Ugorie & Nova Zembla & on vient a un golfé entre Waigatz & Obi, qui toumant ün peu au Midi, s'étend jusqu'au país d'Ugorie"; „la térre d'Ugoria" ; a lapszélre írva: „Vgoria ou Iugures" (BERGBRON-féle Voyages II. k., Traité des Tartares 118); HERBEESTEiNnél, amint fennebb már láttuk: Iugaria, Jugritzen eo Vgritzfchi gentes ; WrrsKNnél: „ Vgorie, of Jugorie" (Noord en Oost Tartarye2

933). Azt gondolom, mindezek alapján jogosan következtetjük, hogy az oroszban a névnek Ugra az elsődleges formája, és Jugra a hosszú párviadalban diadalmas másodlagos alakulat, s ilyenformán nem csatlakozhatunk sem MüLLERhez, aki az U-s változatokat a 'magyar' jelentésű ugri, Ungarn alakok hatásával, a krónikások tudálékos önkényeskedésével magyarázza,1

) sem MuNKÁcsihoz, aki a mai Ju-s kiejtést elegendő bizonyítéknak hiszi arra, hogy a régiségben előforduló Ugra, ugricsi írás csupán elnézésből eredhetett.2

) — A két névváltozat közti viszony ilyetén értelmezését — megítélésem szerint — csak akkor helyeselhetnék, ha az U-s alakok később tűnnének föl mint a Ju-s&k, és az u- =- ju- változást nem tudnók példákkal igazolni. Ámde egyfelől kétségtelen, hogy az oroszban a név először Ugra alakban lép föl, másfelől a későbbi Jugra szabályos orosz hangváltozással keletkezettnek bizonyítható. Fölösleges volna e helyütt részletesebben foglalkoznunk a praejotatióval, ezzel az amúgy is általánosan ismert ősszláv és orosz hangtörténeti jelenséggel;3

) rátérhetünk mindjárt a bennünket közvetlenül érdeklő orosz u- =- ju- változásra. l)

„Die erste [anmerkung] ist, dass man im russischen Jugorskaia und nicht Ugorskaia Semlja sagt; obgleich dieses letztere, und der nahme des volks Ugritschi, zuweilen in den russischen geschichtbüchern vorkőmmt. Die annaüsten scheinen diese schreibart deswegen angenommen zu habén, weil sie geglaubet, dass die Ugri oder Ungarn aus diesen gegenden hergekommen seyen" (Samml. russ. gesch. VI, 201). J) „Nur aus versehen kann man es erklaren, wenn in den handschriften neben Jugra, Jugrici hie und da auch die schreibweise Ugra und Ugrici vorkőmmt, denn dieser geographische und ethnische name lebt noch heute und wir können ganz sicher die richtige aussprache feststellen" (KCsA. I, 316). 3) Csak néhány példát mutatok be: ó-egyh. szl.

áblzko, jablzko 'pomum', or. jabloko 'apfel', bolg. jáblo, szerb, horv. jabuka, cseh jablko, lengy. jablko: ófn. apful, üt. óbülas; ó-egyh. szl. agng, jagne 'agnus',