Nyelvtudományi Közlemények 48. kötet (1931)

Tanulmányok - Zsirai Miklós: Finnugor népnevek (Befejező közlemény) 31

FINNUGOR NÉPNEVEK 43 ' ó-egyh. szl. ggh 'angulus': or. ugol 'winkel' | bolg. zgzl, j^gzl \ szerb ugal | cseh uhél | lengy. wcgiel; ó-egyh. szl. QSZ 'bárba': or. us 'bárt, schnurbart' | bolg. vzs \ lengy. was; ó-egyh. szl. gda 'hamus': or. uda 'angel' | bolg. vzdica | lengy. weda; ó-egyh. szl. qty 'anas': or. utka; ó-egyh. szl. gz%k% 'angustus': or. uzkij 'eng'. Könnyű volna a példák számát szaporítani, de az eddig fölsoroltakból is nyilvánvaló, hogy az oroszba átkerült *oygur egészen szabályosan *ugur-fé\e alakká fejlődhetett.1

) Ettől a kikövetkeztetett formától már nem nagy köz választja el az első adatok JJgra alakját. Csak azt kell földerítenünk, milyen eredetű a szó végén található a, és hova lett a g és r közt volt magánhangzó. Már az élesszemű MUNKÁCSI arra az eredményre jutott, bár a megállapítás nem nagyon illett elméletébe, hogy a Jugra a-ja alkalmasint az oroszból vagy legalább is orosz hatással magyarázandó. Utalt is olyan nép- ül. területnevekre, amelyek a Jugra-y&l egyezően orosz képzéseknek bizonyulnak: 1. Mer ja (Mepx), az orosz őskrónikában és egyéb régi emlékekben több ízben előforduló név, mely egy a Kljazma táján lakó, minden bizonnyal a cseremiszhez közel álló finnugor népet és földjét jelölte. Amint munkám egyik későbbi fejezetében bizonyítani óhajtom, a cseremiszek nemzeti nevének, a marinak palatális hangrendbeli változata orosz továbbképzésben. Az oroszosítást világosan mutatják a népnévnek nem orosz forrásokban található változatai: JoEDANEsnál Merens (plur. acc), BRÉMAI ÁüÁMnál Mirri. 2. Mescsera (Meu^epa): az orosz évkönyvek szerint az Oka felső folyása körül élő nép, talán a finnugorság egy ága, amely idővel egészen eltatárosodott. A szó etimológiai magyarázatai közül *) A Jugria név nazális nélküli változatait ismerve méltán lepődik meg az ember a Jungorija (JOmopiíi) alak láttára, amely BuciNSZKunál több ízben is előfordul s bizonyára a Jugria helyett szerepel, mert expressis verbis megmondja róla, hogy az Urál európai lejtőinek az Usza folyótól a Káma forrása tájáig terjedő részét jelentette, s lakói északon az osztjákok, délen a vogulok voltak (Kpemenie OCTHKOBT. H Bory^OBi. iipn üeTpi Be^iHKOMi., [XapBKOBi.. 1893] 2, 9). Mivel a különös alaknak sehol másutt nem lelem nyomát, nem tudok mást gondolni, mint hogy BUCINSZKIJ a Jugoria és Hungária nevekből kontaminálhatta.