Nyelvtudományi Közlemények 48. kötet (1931)

Tanulmányok - Zsirai Miklós: Finnugor népnevek (Befejező közlemény) 31

40 ZSIßAI MIKLÓS Ezzel szemben szinte tanácstalanul állunk az *oygur =- jugra másik két változása előtt: a zürjénből nem tudjuk megfejteni sem a praejotatiót, sem a szóvégi -a-t. Szervetlen j- а zíirjénben nem szokott kifejlődni; ahol szókezdő j- van, az a fgr. *j- folytatója (SZINNYEI, NyH7 29): zürj. ji 'jég' c\> fS. jää | md. jej zürj. ju- 'iv-' л> fS. juo- | lpN. juoká- | cser. jü-. Mindössze három példát tudok arra, hogy egyes zűrjén nyelvjárásokban — alkalmasint fonetikai okokból — szókezdő j- keletkezett: 1. zürjP. (WIED.) em 'nadel, dorn', KP. (GENETZ) im ~ zürj. (WIED.) jem. Vö. fS. äimä 'acus maior sutoris' | lpN. (FRIIS) aibme 'acus triqueta', lpL. aieme- 'schusternadel mit dreieckiger spitze' | cser. (WICHM.) KB. im, U. гтэ 'nadel', (KAMST.) H. im 'nadel, nähnadel, Stachel, dorn', (VASZILJEV) имэ 'стрелка, иголка' || szamJur. mbea, nibea, nibe, nive, пгвё 'nadel' | szamKam. nimi id. (Vö. SETÄLÄ, Stufenw. 118, Verw. 85; PAASONEN, Beitr. 16; LEHTISALO, Jur.szam. vok. 110); 2. zürj. irmös cv jermös 'irmos' -< or. ирмось id. (vö. KALIMA : SUS. Tóim. XXIX, 55, 57); 3. zürj. (SZAVV.) аз]авны, азуалны 'квасить, проквасить, кислымъ двлать, кислымъ сдвлать'; (WIED.) az 'sauerkohl', aza 'aus saurem kohl', azalny (azavny), aéedny 'säuern, einsäuern (kohl)'; (SACHOV) az 'квашенная капуста', V., Sz. azavni, azalni, FV. azavni, Pecs. azalni, I. azooni 'квасить, сделать кислым' oo (WIED.) Р. jaz 'sauer'. Hasonló zavarba jutunk, ha az (*origur =-) jugra szóvégi -ttját a zürjénből próbáljuk származtatni. A mód- és állapothatározószó -a ragjáról (pl. bur 'jó': bura 'jól', jon 'erős': jona 'nagyon') szó sem lehet, egyedül az -a névszóképzőre gondolhatnánk, ámde ezt az egybevetést is jogosulatlannak kell tartanunk, ha figyelembe vesszük, hogy az -a a zürjénben nomen possessorist vagy nomen possessit szokott képezni (vö. WIEDEMANN, Versuch einer gramm. d. syrj. spr. 117, Gramm. d. syrj. spr. 45—47): em-bur 'vermögen, habe, reichtum' (em 'vorhanden', bur'gut; gute'): ema-bura 'wohlhabend, reichlich'; bi 'feuer, hitze': bia, bija 'heiss, hitzig, feurig'; bon 'bast': bona, bonja 'basten, bast-'; ez 'fleisch': eza 'fleischig, feist, dick, stämmig'; дид 'hinterseite, kehrseite': дида 'verkehrt'; jur 'köpf, haupt, spitze': jura '-köpfig, obere, haupt-' pl. gönajura, paskyr-jura 'zausköpfig', kus-jura 'kahlköpfig; priester'; ein