Nyelvtudományi Közlemények 48. kötet (1931)

Tanulmányok - Laziczius Gyula: Bevezetés a fonológiába. I. 1

12 LAZICZIUS GYULA francais. Paris, 1899- 157), és erősen hangsúlyozta a különbséget az „éléments significatifs d'une langue" és az olyan hangok közt, amelyek „n'ont aucune valeur distinctive" (Exposé des principes de l'Association Phonétique Internationale, 1908, p. 15). JEBPERSBN is (Lehrbuch der Phonetik. Berlin, 1904.) állandóan szemmel tartotta a hangok funkcióit (vö. i. m. „Kehlkopf", „Lautdauer", „Druck", „Ton" c. fejezeteit). Nálunk GOMBOCZ érintette többször ezt a kérdést (MTNy. II. Hangtan I. 97, 125 stb.). Bizonyára másoknál, más fonetikusoknál is meglehet találni a felismerést, hogy a nyelv szempontjából különbség van vagy lehet a hangok közt, de hogy ebből mi következik magára a hangtanra, azt általában nem kutatták. A fonetika szempontjából így is volt ez rendjén, hisz már a kérdés feltevése is határterületet súrolt. A felismerésnél talán nem is jutott volna előbbre a dolog, ha a forradalmak miatt külföldre kényszerült orosz nyelvészek nem tűzték volna napirendre a fonológia ügyét. Az 1928. évi hágai nyelvészkongresszuson TRUBETZKOY (Bécs), JAKOBSON (Prága) és KARCEVSKIJ (Genf) együttes javaslatban sürgetik a fonológia rendszeres továbbfejlesztését, kiindulópontul ajánlva azokat az elveket, amelyeket BAUDOUIN DE COÜRTENAY és tanítványai többé-kevésbbé tisztáztak. A kongresszus helyesli a kezdeményezést, amelyet aztán a prágai nyelvészek köre (Prazsky Linguisticky Krouzek) karol fel. Csakhamar megindul a munka, amelynek eredményeként a kör két kiadvánnyal lép ez első szláv filológiai kongresszus (Prága, 1929. okt.) elé, benne TRUBETZKOY, JAKOBSON, KARCEVSKIJ írásain kívül MATHESIUS, HAVRÁNEK, TRNKA, stb. dolgozataival (Travaux I: Mélanges linguistiques, Travaux II: R. JAKOBSON, Remarques sur l'óvolution phonologique du russe). A hatás most sokkal elevenebb, mint Hágában. TRUBETZKOY felhívására sokan csatlakoznak egy nemzetközi társaság megalakításának tervéhez, melynek feladatául tűzik ki az összes ismert nyelvek fonológiai feldolgozását. Hogy ez a cél elérhető legyen, TRUBETZKOY, JAKOBSON és MATHESIUS egységes terminológiát dolgoz ki, ós elabörátumukat az első nemzetközi fonológus konferencia (Prága, 1930. dec.) el is fogadja. Ez a terminológia (vö. Travaux IV, 309 kk.) szolgál alapul nekünk is a továbbiakban. 3. A fonémek meghatározása. A „főném8

elnevezés, mint említettük, KRusEvsKu-től (.AHRTBHCTíreecKLH 3aMÍ>TKH, különlenyomat a P^B.-ből, Varsó, 1880. p. 4, 1. jegy.) ered, aki SAussuRE-től kölcsönzi a szót, de más értelemben használja, mint forrása.