Nyelvtudományi Közlemények 48. kötet (1931)

Tanulmányok - Laziczius Gyula: Bevezetés a fonológiába. I. 1

BEVEZETÉS A FONOLÓGIÁBA 9 A hangváltozásoknak ilyetén felfogása a túlságba vitt analízis miatt mesterkéltnek kell hogy hasson, kétségtelen azonban, hogy az elgondolásban van maradandó is, elsősorban az az elv, amelyet a történeti fonológia most is használ, hogy t. i. fonetikai hangkülönbségek fonologizálódhatnak, és megfordítva, fonológiai ellentétek a nyelv szempontj'ából lényegtelen fonetikai különbségekké eshetnek vissza. E gondolat már a kezdő periódusban is felvetődik, de csak mellékesen. A „Kísérlete-ben ez a középpont, ez képezi a mondanivaló súlyát. Az elméletet tartó alapfogalmak (divergens és korrelativ hangok) nagyrészt ugyanazok, mint az előző korszakban, új a lappangó és hagyományos alternánsok fogalma. Az előbbi finom megfigyelés eredménye, az utóbbi átmenet akart lenni a divergens és korrelativok kategóriája között, de később nem bizonyult életképesnek. Feltűnő még a meghatározás, amelyet BAUDOUIN DE COUBTENAY ad a fonémekre vonatkozólag itt, a „Kísérlet"-ben: „Phonem — psychischer Aequivalent des Sprachlautes". Ebből a meghatározásból már a következő történeti korszak vezérmotivuma hallatszik ki, a psychologizmus. A kazáni iskola. BAUDOUIN DE COŰRTENAY tudományos pályájának első és talán legfontosabb állomása, mint említettük, Kazán volt. Itt tanított először huzamosabban, és itt került ki a keze alól a fiatalabb orosz nyelvészgeneráció sok jeles tagja: a korán elhunyt KRUSEVSKIJ mellett BOGORODICKIJ, BULIC, ALEKSANDROV stb. Ez az ú. n. kazáni iskola aztán Pétervárott egészült ki BAUDOUIN DE COURTENA? ottani tanítványaival, akiknek sorában találjuk Buai-t, VASMER-t, PomvANov-ot, ToMASEvsKij-t, hogy csak az ismertebbeket említsük. (Vö. SCERBA, i. m. 320, 1. jegyz.) Ehhez a Kazán-pétervári körhöz tartozott SCERBA is, aki egyik fontos feladatának tartotta BAUDOUIN DE COŰRTENAY psychofonótikai gondolatait, melyek a hamar elfelejtett „Kísérlet"-ben és másutt elszórtan hevertek, összeszedni és felújítani. A felújítás nem egyszerű ismétlést jelentett, hanem a teória átértékelését és korszerű mezbe öltöztetését. Az újgrammatikus iskola, mely kezdettől fogva súlyt helyezett a nyelvi tények lélektani értelmezésére, WuNDT-ban végre megtalálta igazi képviselőjét. Ez a fordulat az orosz nyelvészetben is éreztette hatását. Sokan tértek át a psychologizmus álláspontjára, köztük SCERBA is, aki teljesen WUNDT alapján áll. így természetes, hogy BAUDOUIN DE COŰRTENAY elgondolása, amely eddig főleg