Nyelvtudományi Közlemények 47. kötet (1928)
Tanulmányok - Klemm Antal: A vogul és az osztják tárgyas igeragozás 85
9-t KLEMM ANTAL zési módja is abban leli magyarázatát, hogy mind a tartós, mind a mozzanatos történésű igék időjel-nélküli alakja a múlt felé átképzelt helyzetben rendszerint praesens historicum szerepű. Ezt a sajátságos időhasználatot a osztjD.-ban az átképzelés-nélküli használatra is kiterjesztették, úgyhogy általában minden ige időjel-nélküli alakja praeteritum vonatkozású volt. Ezt a kiterjesztést az a körülmény tette lehetővé, hogy a osztjD.-ban minden igénél praesens-tőül a -t, -d gyakorító képzővel ellátott igető szolgál; ez a gyakorító képző eredetileg csak a mozzanatos történésű igék praesensében volt szükséges, de kiterjesztették a tartós történésű igékre is. A múlt felé átképzelt helyzetben tehát a vogulban a mozzanatos történésű igék praesens historicumának jelölésére -l gyakorító (cursiv-durativ-continuativ) képzőt használhattak praesens-jelnek.1 ) Azonban e praesens-jel nélkül is praesens historicum szerepűnek lehetett használni az átképzelt helyzet miatt a különben átképzelésnélküli alkalmi helyzetben jövő vonatkozású mozzanatos történésű igealakot, miként ma is pl. a magyarban; ezért az -l praesensjelölő szerepe fölöslegesnek tűnvén föl a nyelvérzék előtt, a mondat tartalmából határozott tárgyra utaló szerepet értettek rá, úgyhogy ennek következtében praesens-jelölő szerepe elhomályosult. Ahol nem vonatkozott az igealak határozott tárgyra, ott megmaradt az -l képző gyakorító képzőnek. Az ily módon elhomályosult -l praesens-jelű igealakok újra mozzanatos történésűekké váltak, s így átképzelés-nélküli alkalmi használatban jövő vonatkozásúak voltak (vö. vogT. + alilém ,én megölöm őt v. téged' = futurum), miként más mozzanatos történésű igék, azért újra tettek hozzájuk -l vagy -nt gyakorító képzőt az átképzelt helyzetbeli praesens historicum jelölésére (vö. vogT. + ála-nt-lé-m ,ím megölöm őt v. téged', ^Jcifulá-l-lé-m ,ím megkérdezem őt v. téged'). Minthogy az átképzeléses helyzetből folyólag -l praesens-jel nélkül is praesens historicumnak lehetett érteni a mozzanatos történésű igealakokat, azért nem tették mindig hozzá az ily igealakokhoz az -l praesens-jelt, úgyhogy voltak ennek következtében -l praesensjel-nélküli tárgyas ragozású igealakok is az 4 praesens-jelű tárgyas ragozású igealakok mellett. Ily -l praesens-jel nélkül való, illetőleg a belőle fejlődött tárgyra utaló jel nélkül való tárgyas személyragozású igealakok nyomai megx) Az osztjÉ.-ban a gyakorító -l képzőnek praesens-jelül való használata általános, a osztjD.-ban pedig a gyakorító -t, -d képzőé. Vö. NyK. 40:3. FUCHS-PATKANOV i. m. 176.
