Nyelvtudományi Közlemények 47. kötet (1928)

Tanulmányok - Tolnai Vilmos: A nyelvújítás - II. 1

52 TOLNAI VILMOS dolgokról czélozok a' fel-tett tárgyhoz képest. Első tekinteti: melly szükséges a' Magyar Nyelvmivelés. Második : Kivégzi annak lehettét. Harmadik: módjait és segédeit fedezi"); tárgyalás (a tétel három részének kifejtése); rövid záradék s az ámen helyett: „Mondoltam, vagy — Zungottam". Ez a torma már csak azért is valószínű, mert hiszen egyházi emberek szólítják föl az írásra, számukra írja; hangjában, előadásában, fordulataiban is templomos, kenetes. A Mon­dolat három tétele pedig igen közel jár a KuLCsÁR-féle pályatétel kér­déseihez s éppen akkoriban (1806) jelentek meg a megjutalmazott művek.1 ) A függelékül mellékelt 185 szóból álló szójegyzék — korántsem CAMPE-szerű nagy szótár — hanem hasonlít a BARTZA­PALVI, KAZINCZY idejének divatjához: az ismeretlen vagy új szavak közlése magyarázó jegyzékben (Szigvárt, Bácsmegyey). Nem való­színű, hogy SZENTGYÖRGYI, az orvos, annyira jártas lett volna a külföld nyelvújító irodalmában, mint KÖLCSEY vagy SZEMERE, hogy mintáját is onnan vegye. KAZINCZY levelezésének óriási tömegében sem kerül elő SCHULZ vagy CAMPE e kérdéssel kapcsolatban. 139. SZENTGYÖRGYI Mondolatának éle a WÁNDZA és BARTZAFALVI-féle szertelenségek ellen irányul, mellékesen KAzmczYt is csipkedi; SoMOGYié, bár magában a szövegben nincsen semmi sértő KAZINCZYT nézve, a címképpel, címlappal, ajánlással s az idézetekkel félre­érthetetlenül a széphalmi diktátorra céloz. Hatása példátlan volt, soha még irodalmi termék ennyire föl nem keltette a közérdeklődést. Az ortológusok és KAZINCZY ellenfelei ujjongtak. KAZINCZY maga eleinte föl volt háborodva, nem annyira az ellene irányuló szatíra miatt, hanem hogy őt ez a „cento" (más szövegek szavaiból és szólásaiból összetákolt mű) a WÁNDZA, FOLNE­SICS, PETHE, PERECSENYi-féle írókkal egyszerre említi. Csakhamar higgadtan ítél róla: „Azért hogy szerencsétlen újítások is esnek a' nyelven, nem következik hogy minden újítás szerencsétlen 's minden újítás tilalmas. 'S valamint mindennek a' világon van valamelly haszna, úgy van ennek is : — a FoLNESicsek, VANDzÁk, PETHE FERENczek megszeppennek 's nem fogják űzni bolondságaikat".1 ) Még a Mon­dolat előtt, 1812-ben keletkezett egy nagyon durva gúnyirat KA­ZINCZY ellen,2 ) melynek szerzőségével egy ideig LÁCZAI SZABÓ JÓZBEP, sárospataki tanárt gyanúsították, aki pápai tanár korában kikelt a 1) Nyr. XLI, 318. 2) Lev. XI, 248. 3) L. a Mondolat új kiadásának függelékében.

Next

/
Thumbnails
Contents