Nyelvtudományi Közlemények 47. kötet (1928)

Tanulmányok - Tolnai Vilmos: A nyelvújítás - III. 161

176 TOLNAI VILMOS Majdnem minden egyes szavának van valami története, adomája. Szóalkotásai legtöbbnyire képzések; gyakran azonban sajátságos módja az alak- és fogalomvegyítésnek, melyet már alig lehet analógiának nevezni. Például a német Rechthaber-t a mogorvá-yal keverve csinálta a jogorva szót. Az ellenör-hen megvan a francia controlleur első felének fordítása, az egésznek hangzásbeli rokonsága, az -őr szótagban a hivatal feladata. Nem annyira sok, mint inkább ügyes és termékeny szót alkotott (vö. jellem, jellemez, jellemes, jellemtelen stb.), kiváltképpen a válogatott stílus számára, úgyhogy nincsen irodalmi értekezés, bírálat, melyet ma szavai nélkül megírhatnánk: ábránd, botrány, ború-derű, csillár, dalnok, divat (mai jelentése), ellenőr, erély, eszély, eszmény, hatály, hulla, ipar, irodalom, jellem, jutányos, Icaiandor, kegyed, lóverseny, modor, nélkülöz, rajongó, regény, szerv, szilárd, színész, titkár, tömb, ünnepély, zsarnok. HORVÁT IsTvÁNnal és ViTKovicscsal együtt, mint KAZINCZY pesti triászának tagja, figyeli az irodalmi élet jelenségeit, és tudósítja a széphalmi vezért. Az ósdiság ellen először 1810-ben lép föl, mikor KÉPLAKI VILHELM álnéven megbírálta CZINKE FERENC Új Holmi-ját. 1815-ben Kölcseyvel írja a Feleletet; azontúl is egynéhány cikket a nyelvújítás mellett. Az első feleletet a Mondolatra voltaképpen egy teljesen elfeledett versíró szerezte, HOBLIK MÁRTON: „Elbúcsúzás Kalocsától. 1814. (A' Mondolat' tisztes Szerzőjinek)" címen, egy görög óda formájában. Irodalom: SZVORÉNYI JÓZSEF, Szemere Pál élete, munkáinak I. kötetében. 1890; Feji. Tün. 22; KELEMEN BÉLA, SZ. P.: EPhilK. XV, 719; SIMONFI JÁNOS, AZ irodalom szó története: Nyr. XLII, 102. és NyF. LXVI1I; SIMONYI KÁLMÁN, Táj szók Sz. munkáiban: Nyr. XXXV1I, 138; SZILY K.; Nyr. XXXI, 75; BALLAGI MÓR, Brassai: Akad. Értek. 1876. 12. — JÁNKY ISTVÁN, SZ. P. esztétikai és poétikai nézetei. 1928. 12. 1.: Nyelvújításának esztétikai szempontjai. — Sz. kéziratai a zirci apátság könyvtárában és a budapesti ref. egyház Ráday-könyvtárában : , Szemeretár". — HOBLIK verse MNy. XIII, 50. 159. UNGVÁRNÉMETI TÓTH LÁSZLÓ, klasszikus irányú költőink közt az egyetlen tiszta hellenista, szintén KAZINCZY köréhez tartozik. MARMONTEL Szívképző Regéi tették a mester tanítványává és rövid irodalmi pályáján (1814—1820) a nyelvújítás hívévé. Az irodalomban két verskötete tette nevessé: Versei (1816) és Görög Versei (1818). A Versek közül híressé vált epigrammája : Révay és Kazinczy. Hogy rosszul ne beszélj, olvasd a' Révay könyvét; Hogy szépen szólhasfs], erre KazinczY tanít.