Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)

Tanulmányok - Losonczi Zoltán: A magyar tővéghangzók - II. 402

A MAGYAR TŐVÍ!GHANGZÓK 451 zók kiegyenlítődtek, vagyis a középzártságú o, e, ö valósággal a raghoz csatlakozott. így részint régi maradványnak, részint pedig esetleg ezek analógiájára létrejött alakulásoknak (kiesett tovéghangzó helyén) kell tekintenünk azokat a példákat, melyek a -nak, -nek rag előtt is középzártságú hangzót mutatnak. Példák kódexeinkből: Batthy.-k.: aludgonac 114; falazta/fonák 273; haiczonak 231; hadgonac 129; hallonac 114; homal'ofodgonak 271; latka/fonak 271; magaztall'onak 274; mozdullonak 115; fzolTonak 241; uallonak 18; VaIlonák 107; vigazzonak 114; áozzonek 316; fzegenolfonek 215, 269,-310; Debr.-k. 1.: vallónak 141; í)öbr.-k.: aianlonak 128, 135; Állónak 463; állónak 297,437,449, 460, 465 ; hallónak 202, 213, 261*, 339; el haylonak 55 ; hvllonak 347; iandonak 164; iarandonak 164; kiáltónak 461; lakandonak 415; mo»> dandonak 412; mondónak 268, 269, 310, 316, 402, 441, 442, 452, 444, 443, 449, 459*; Mondónak 329, 442, 486, 487; ozlonak 169 ; pvzteitonak 475; zallonak 193*, 202*; tantorodandonak 433; tartónak 235; tütonak 459 ; vallónak 101, 219 ; goitonek 373 ; ivoltonek 259 ; vvoltonek 439, 468*, 469 ; Jók.-k.: agyonak 28; kyboczataffonák 24; zolyonak 90; yrewlyeivnek 114; Lányi-k. I.: aggyonak 142; allyonak 135; imponalyonak 155; Mondónak 36 ; Mongyonak 34, 143 ; Mullyonak 74; Veszpr.-k. I.: iUZo»«/Í' 71; Vitk.-k.: allonac 69; haytonac83; kyaltonac 84. (Inkább a nyílt hangzót megelőző o van a HB. vimaggonoc alakjában; a hionak félék o-ja pedig a u-tövüség következménye.) Mint különös jelenséget kell megemlítenünk azt a körülményt, hogy kódexeink egy részében csakis a felszólító módban, más részében csakis a jelentő módban maradt meg a középzártságú tovéghangzó. Az első csoportban a jelentő mód alakjai kiegyenlítődtek a nyilthangzó javára, a második csoport példáinál azonban az a lehetőség is fennáll, hogy ezeknél a középzártságú hangzó az egyesszám 1. személyű alakjaival (pl. állok stb.) függ össze. Döntő fontosságú itt a magyar alaktannak az a kérdése, általános volt-e egykor a jelentő mód jelen idejében is az -n személyrag. Ugyancsak e kérdés megfejtése dönti el azt is, vájjon azokban a jelentő módú alakokban, melyekben a -nak, -nek előtt nincs tovéghangzó, kiesett-e ez, vagy pedig a felszólító alakokból elvont -nak, -nek rag egyenesen a tővéghangzóját már elvesztett és így mássalhangzóra végződő igetőhöz járult-e? Különös, hogy kódexeinkben két mássalhangzó után is igen gyakran hiányzik a tovéghangzó. így az álnak- Tih.-k. 19; foroghnak Erdy-k. 21; faragnac Debr.-k. V. 605; fonnac Münch.-k. 140; haragítfznak Batthy.-k. 296; hoznak Érdy-k. 9; lehayolnak Winkl.-k. I. 360; lakoznak Dom.-k. 61; laathnak Keszth.-k. 373; morognak- Münch.-k 1.19; miünac Münch.-k. 154; el ozolnak Ers.-k. I. 88; zolnak Horv.-k. 248; tandorodnak Érs.-k. I. 88; tapfolnac Tel.-k. I. 172; válnak Ap. mélt. 51; vadnak Debr.-k. II. 270; vigadnac Tel.-k. I. 172; énekelnek Erdy-k. 38; efnek Keszth.-k. 399; felelnek Debr.-k. I. 14; neeznek Keszth.-k. 399; teznek Debr.-k. I. 13; mellett igen gyakran nincs hangzó az -and, -end végű jövőidejü igealakok után, (pl. hatalmazandnak Batthy.-k. 226; maradandnac Bécsi-k. II. 225 ; mondandnac Debr.-k. V. 603 ; tamadandvac Birk-k. 5; esendnec Bécsi-k. II. 112; itelendnek Birk-k. 6; leiendnek Birk-k. 8 és a következő két mássalhangzóra végződő tövek után: aianlnac- Bécsi-k. II. 192*, 196; aldnak- Ap.-k. I. 7; Döbr.-k. 120; Keszth.-k. 152; artnak Bod-k. 3; Érdy-k. 477; bantnac Lobk.-k. 11.94; bántnak Döbr.-k. 111; boffzontnak Batthy.-k. 274; bozwnthnak Keszth.-k. 29*